Az eredményekről az Early Science and Medicine tudományos folyóiratban számolt be Walid Khalid Abdul-Hamid, a londoni Queen Mary Egyetem és Jamie Hacker Hughes, az Anglia Ruskin Egyetem Veterans and Families Institute munkatársai.
Az asszír katonák leírták, hogy azoknak az embereknek a szellemei szóltak hozzájuk, akiket megöltek a csatában
– magyarázták a kutatók a BBC online portáljának, amit a ZME Science idéz. – És pontosan ezt tapasztalják a mai katonák is, akik részt vesznek valamilyen csatában és közvetlen közelről érzik annak a súlyát.
A tudósok szerint az asszír dinasztia hivatásos katonái időszámításunk előtt 1300 és 609 között először egy egyéves kiképzésen estek át a mai Irak területén, amely magában foglalta az olyan, civil munkákat is, mint például az utak, hidak és egyéb infrastruktúra építése a királyság számára. A harcosokat ezután egy évre háborúba küldték, és ha épségben hazajutottak, akkor egy évre visszatérhettek a családjukhoz. Majd minden kezdődött elölről.
Ám amint azt a kutatók által elemzett ősi szövegek jelzik, bár a testük épen hazatérhetett, a katonák mentálisan erősen sérültek.
A poszttraumás stressz szindrómát csak a közelmúltban azonosították hivatalosan a pszichiáterek, miután tanulmányozták a vietnami háborús veteránok egészségi állapotát. Korábban az orvosok egyszerűen elutasították a katonák PTSD tüneteit, gyakran csupán „harci fáradtságként" kezelték.
Háromezer éve a katonák ugyanúgy ki voltak téve a sérülés- és halálveszélynek, akiknek rettegniük kellett az edzett és éles kardoktól, a rájuk zúduló kövek záporától, vagy a nyilaktól és a tüzes nyilaktól
– emelték ki tanulmányukban a kutatók. – Úgy tűnik, hogy a halál kockázata és a katonatársak halálának a végignézése volt a pszichológiai traumájuk egyik fő forrása.
Hozzáfűzték: akkoriban jóval kisebb volt annak a lehetősége, hogy a sérüléseket a megfelelő módon tudják kezelni. A szakemberek szerint mindezek a tényezők hozzájárulhattak a poszttraumás vagy más, mentális stressz-rendellenességekhez, amelyek az ősi csatatéren szerzett tapasztalatokból származtak.
Az eddig felfedezett, legrégebbi utalás a PTSD-szerű tünetekre az ókori Görögországból származott, amit Hérodotosz szövegeiben találtak meg,
és amelyek leírták a híres maratoni csata következményeit időszámításunk előtt 490-ben. A görög történetíró azt állította, hogy néhány athéni harcosnak hallucinációi voltak, mások spontán vakságban szenvedtek, miután szembenéztek a halállal a csatatéren.
És bár a poszttraumás stressz szindrómát nehéz (és néha lehetetlen) diagnosztizálni pusztán a szövegek alapján, ezek a beszámolók mégis azt mutatják, hogy a traumák és a szorongás azóta kísérti a veteránokat, amióta az emberek először háborúztak egymással.