A láva március 19-én kezdett feltörni a mélyből a Reykjavíktól 30 kilométerre délnyugatra fekvő Fagradalsfjall-hegyen a Reykjanes-félszigeten. Szeptember 18-án jelentették be vulkanológusok, hogy a Fagradalsfjall esetében az elmúlt 50 leghosszabb kitörését jegyezték fel a szigetországban. Attól a naptól kezdve azonban nem ont lávát magából.
A páratlan látvány folyamatosan vonzza a turistákat a térségbe, a megkeményedett fekete láva jelenleg mintegy öt négyzetkilométernyi területet borít be. Noha a kitörést most befejezettnek nyilvánították, a hatóságok továbbra is óvatosságra intik a kirándulókat és folytatják a tűzhányó megfigyelését. Az idegenforgalmi hivatal adatai szerint eddig 350 ezren keresték fel a kitörés helyét.
A vulkánkitörést megelőző négy hétben mintegy 40 ezer földrengés sújtotta a félszigetet. A vulkánkitörés nyomán keletkezett lávamező a Fagradalshraun nevet kapta, ami csodálatos lávavölgyet jelent.
Lehetséges, hogy krátere eltömődött és elkezdett kihűlni, ily módon az új láva nem tud a felszínre kerülni. Gyakran így végződnek a kitörések"
- mondta Sara Barsotti, az Izlandi Meteorológiai Intézet illetékese már két hónapi nyugalom után.
A vulkán mintegy 143 millió köbméter magmát hozott földfelszínre, amely több mint 1200 Celsius-fokos volt. A Reykjanes-félszigeten előzőleg nyolcszáz éven át nem észleltek lávakitörést, a Fagradalsfjall tűzhányó közvetlen térségében pedig csaknem 6000 évvel ezelőtt történt legutóbb kitörés. Az elmúlt három hónapban nem jegyeztek fel a szeizmográfok földrengéseket, amelyek jó előjelei egy vulkánkitörésnek.
A térség azonban szeizmikusan aktív és a kutatók tovább figyelik a vulkánt. A műholdas és GPS-adatok azt mutatják, hogy a Reykjanes-félsziget egy nagy térségében a talajszint megemelkedett, ami a vulkán újraaktivizálódásának elméletét támasztja alá.
(MTI/AFP)