Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Nature folyóiratban megjelent közlemény rámutat:
az antibiotikumoknak ellenálló meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus, röviden MRSA szuperbaktérium már jóval azelőtt kifejlődött a természetben, hogy az emberek feltalálták és a humán gyógyászatban és az állattenyésztésben tömegesen alkalmazni kezdték volna az antibiotikumokat.
Mint kiderült, a sündisznók bőrén az S. aureus baktériumok együtt élnek egy mikroszkopikus gombafajjal, és a két mikroba folyamatos élet-halál küzdelmet folytat egymással.
A gomba antibiotikumot termel, hogy elpusztítsa a baktériumot, amely erre válaszul ellenállóvá vált az antibiotikummal szemben – és ezzel mezei S. aureus-ból a rettegett MRSA-vá alakult.
A sündisznók mintegy 60 százalékának a bőrén megtalálható a mecC-MRSA elnevezésű baktériumtörzs, amely minden kétszázadik emberi MRSA-megbetegedésért felelős.
A szuperbaci tehát nem emberi hatásra, hanem természetes folyamatok révén jött létre először, méghozzá a Cambridge-i Egyetem, a Wellcome Sanger Institute, a dán Serum Statens Institut és a Kew Royal Botanic Gardens kutatóinak becslése szerint, a baktérium genetikai történetének visszakövetése alapján nagyjából 200 évvel ezelőtt.
A meglepő felfedezést annak felismerése indította el, hogy a Dániában és Svédországban élő sündisznók bőrén kb. 60 százalékos gyakorisággal megtalálható a mecC-MRSA törzs. A kiterjesztett vizsgálat igazolta, hogy a sünök bőréről vett minták a faj teljes elterjedési területén, Európától Új-Zélandig mindenütt jelentős arányban pozitívak erre a baktériumra nézve.
A kutatók úgy vélik, hogy az S. aureus a Trichophyton erinacei nevű gombafajjal való kényszerű együttélés nyomán fejlesztette ki az antibiotikummal szembeni ellenállás képességét, ugyanis a gomba antibiotikumokat termel versenytársainak kiszorítására.
„A génszekvenálási technológia segítségével visszakövettük a mecC-MRSA antibiotikumrezisztenciájáért felelős gének történetét egészen az első megjelenésükig, ami számításaink szerint valamikor a 19. században történhetett – nyilatkozta Ewan Harrison, a Wellcome Sanger Institute és a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a cikk egyik rangidős szerzője. – Tanulmányunk így azt igazolja, hogy nem a penicillin emberi használata hívta életre az első MRSA törzset, hanem egy természetes biológiai folyamat.
Az MRSA a sünök bőrén láthatatlanul zajló párviadalban keletkezett, és később adódott át közvetlen érintkezés útján a haszonállatokra és az emberre."
Az emberi fertőzéseket okozó baktériumok körében az antibiotikumrezisztenciát mindeddig egyértelműen modern és antropogén – ember okozta – jelenségnek gondolták, amely az antibiotikumok gyógyászati használata nyomán fejlődött ki.
Az továbbra is kétségtelen, hogy antibiotikumok túlzott és nem szakszerű használata súlyosbítja a problémát, felgyorsítja az újabb rezisztens törzsek evolúcióját, ami miatt az antibiotikumrezisztencia most már a világ minden részén vészes méreteket ölt.
Mivel azonban az általunk használt antibiotikumok többsége a természetből származik, a kutatók szerint lehet számítani arra, hogy a velük szembeni ellenállóképesség is kialakulhatott már a természetben, tehát az ellenálló baktériumok esetleg hosszú idő óta ott lappanganak a környezetben.
S ha akár emberekben, akár haszonállatokban nyakló nélküli alkalmazunk egy antibiotikumot, az előnyhöz juttatja a rezisztens törzseket, így csak idő kérdése, mikor kezdi az adott szer általánosan elveszíteni a hatékonyságát.
„Tanulmányunk szigorú figyelmeztetés arra nézve, hogy amikor antibiotikumokkal élünk, megfontoltan kell eljárnunk. A vadon egy óriási nagy tartalékraktár, ahol az antibiotikum-rezisztens baktériumok meghúzhatják magukat, és onnan már csak egy kis lépés, hogy előbb a háziallatokra, aztán az emberre terjedjenek" – hangsúlyozta Mark Holmes, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének professzora és a cikk másik rangidős szerzője.
Egy korábbi, 2011-es dolgozatukban Holmes és munkatársai emberi és fejőstehén-populációkban mutatta ki először a mecC-MRSA törzset. Akkor azt feltételezték, hogy a rezisztens törzs a tehenekben alakult ki a nekik rutinszerűen és nagy mennyiségben adagolt antibiotikumok következtében. MRSA baktériumokat emberi páciensekből először az 1960-as években izoláltak, és ma nagyjából minden 200-ból 1 MRSA-fertőzést a mecC-MRSA törzs okoz. Mivel többféle antibiotikumra is érzéketlen, az MRSA okozta fertőzést jóval nagyobb kihívás kezelni, mint a közönséges bakteriális megbetegedéseket. Az Egészségügyi Világszervezet az MRSA-t az egyik legnagyobb fenyegetésnek tartja az emberi egészségre nézve, amely emellett a haszonállattartásban is komoly károkat okoz.
A kutatók sietnek előrebocsátani: eztán sincs okunk félni a sünöktől.
Az emberek nagyon ritkán fertőződnek meg a mecC-MRSA törzzsel, holott a sünök bőrén több mint 200 éve ott éldegél a kórokozó. És különben is, „egyáltalán nem csak a sünök adnak otthont antibiotikum-rezisztens baktériumoknak. Minden vadon élő állatfaj számos különböző baktériumot, parazita férget, gombát és vírust hordoz – erősítette meg Holmes. –
A vadállatok, a haszonállatok és az emberek mind egyetlen közös rendszert, egységes ökoszisztémát alkotnak. Ezért nem is lehetséges megérteni az antibiotikumrezisztencia evolúcióját anélkül, hogy a teljes rendszert néznénk."
