A római Londont (Londinium) időszámításunk szerint 47-ben alapították a Temze egy szűk pontja körül. Az időszámításunk szerint 1. század végére Londinium már igen gyorsan terjeszkedett és Britannia római provincia egyik legnagyobb városává vált. A település a 2. században már virágzott, ahol körülbelül 45 ezer-60 ezer lakos élt.
A városban építettek egy nagy fórumot és egy bazilikát (az egyik legnagyobbat a Római Birodalomban az Alpoktól északra), számos fürdőkomplexumot és templomot, egy amfiteátrumot, a Kormányzói Palotát (Praetorium) és sok városi házat (domus).
A MOLA csapata épp egy új, irodák és otthonok számára kialakított kulturális tér építését készítette elő, amikor egy rejtélyes mozaikot fedeztek fel a vörös mozaikpadlón belül, két figyelemreméltóan díszített panellel, amelyek kis, színes csempékből állnak. A panelek közül a legnagyobb színes virágokat ábrázol, amelyeket egy „guilloche" néven ismert, összefonódó szál motívum sávjai vesznek körül. Emellett számos geometriai elem és minta fedezhető fel rajta.
A kisebbik panel kialakítása egyszerűbb, csomókkal, két stilizált virággal, illetve piros, fehér és fekete geometrikus motívumokkal.
A régészek szerint a mozaik egy római kúria étkezőjében állhatott, amely feltehetően szállást, istállót és étkezési lehetőséget kínál a Londonba utazó állami futárok és tisztviselők számára.
A helyszín gazdag történelemmel rendelkezik, de soha nem számítottunk ilyen léptékű vagy jelentőségű leletre
– mondta Henrietta Nowne, a U+I vezető fejlesztési menedzsere a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Zseniális, hogy egy ilyen gyönyörű és kulturálisan jelentős mozaikot fedeztünk fel London központjában, amelyet most meg tudunk őrizni a következő generációk számára.
Míg a nagyobb mozaikpanel a 2. század vége és a 3. század eleje között keletkezhetett, a szakemberek úgy vélik, hogy a helyiség egyértelműen hosszabb ideig volt használatban. A panel alatti korábbi mozaiknyomok arra utalnak, hogy a helyiséget az évek során felújíthatták.