Van egy tudományosan bizonyított tippünk a jobb közérzethez

Minden mozgásforma hozzájárul a jobb közérzethez

A pszichiátriai betegek körében 2021-ben végzett tanulmány szerint a mindennapi mozgások változatossága összefüggésben áll a jobb közérzettel. Ahogy arra a kutatók rámutattak, a globális világjárvány idején meglehetősen nehéz volt aktívnak maradni, különösen miután sokan féltek kimenni a szabadba. Egy „normális világban" azonban a spontán kirándulások kiemelten fontos egészségügyi tényezők, amelyeket hajlamosak vagyunk alábecsülni.

Segíthet a változatos helyek felkeresése

Amikor a legtöbben a mentális erőnlétet javító tevékenységekre gondolunk, akkor akaratlanul is valamiféle megerőltető testmozgást képzelünk el, például kocogást, biciklizést vagy úszást. Úgy tűnik azonban, hogy a minél különbözőbb helyszínek meglátogatása szorosan kapcsolódik a jobb közérzethez.

A svájci Bázeli Egyetem Pszichiátriai Klinikájának kutatói által közzétett tanulmány szerint minél változatosabb helyeket keresnek fel az emberek, annál jobban érzik magukat érzelmi és pszichológiai jólétükben – még akkor is, ha mentális egészségi tüneteik továbbra is fennállnak.

Egy-egy túrázás során megemelkedik az agy oxigénellátottsága is Forrás: Healthline

A BMC Psychiatry tudományos szaklapban publikált tanulmány vizsgálatát még az új koronavírus-járvány kitörése előtt végezték, amiben 106 mentális egészségügyi problémával küzdő pácienst vizsgáltak meg, beleértve affektív zavarokkal, szorongásos tünetekkel, hangulatingadozásokkal, személyiségzavarokkal és kényszer-kényszeres betegséggel küzdőket. Egyesek kórházi fekvőbetegek voltak, mások járóbetegek, akik otthonukban éltek, de egészségügyi intézményekben kaptak rendszeres ellátást.

Ezek a betegek egy hétig egy „plusz" telefont hordtak magukkal, amely segítségével a tudósok GPS segítégével követték a mozgásukat.

Emellett számos felmérést is kitöltöttek a szubjektív jóllétükről, pszichológiai rugalmasságukról és mentális egészségügyi tüneteikről.

Az aktivitás önmagában nem elegendő

A szakemberek a kapott GPS-térképeket összehasonlították a felmérések eredményeivel, amely során azt találták, hogy a nagyobb térben és időben történő mozgás egybeesik a jobb közérzettel, noha a mentális egészségügyi problémák tünetei nagyjából ugyanazok maradtak.

A járóbetegek a napjuk közel egyharmadát töltötték otthon, de érthető módon sokkal nagyobb mozgást mutattak, mint a fekvőbetegek, akik idejük nagy részét a kórházban töltötték.

Így ahogy az várható volt, azok a betegek, akiknek fóbiái vagy aggodalmaik voltak a biztonságos terek elhagyása miatt, sokkal alacsonyabb mobilitást produkáltak, és a sokkal kisebb tevékenységi területen. Úgy tűnik azonban, hogy a mentális egészségügyi problémák egyetlen más tünete sem gyakorolt ugyanolyan hatást a páciensek napi mozgására. Ezzel szemben az érzelmi jólét magasabb szintje és kisebb mértékben a pszichológiai rugalmasság következetesen több mozgással és többféle mozgással társult.

Minden mozgásforma hozzájárul a jobb közérzethez Forrás: Pinterest

Eredményeink arra utalnak, hogy az aktivitás önmagában nem elegendő a mentális zavarok tüneteinek csökkentéséhez, de javíthatja a szubjektív jólétet

– magyarázta Andrew Gloster, a Bázeli Egyetem klinikai és egészségpszichológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Mindez egyfajta új megvilágítást adhat a mindennapi tevékenységek hatásairól a mentális egészségügyi problémákkal küzdők körében. Valójában ez az egyik első olyan tanulmány, amely a GPS-követést használ a spontán mozgás mérésére.

A mindennapi tevékenységek is energikusabbá teszik az embereket

Nyilvánvaló, hogy a való világban az ilyen adatok a betegek magánéletének megsértésének tekinthetők, de egy tanulmányi környezetben lehetővé tették a kutatók számára, hogy megvizsgálják az olyan, egyszerű tevékenységek hatásait, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagyunk.

A fizikai aktivitással kapcsolatban már kimutatták, hogy az jelentősen javítja a jólétet és a mentális egészséget, de a legtöbb kutatás ez idáig csak a „szándékos" testmozgásra összpontosított.

A mindennapi mozgásos tevékenységek ugyanolyan fontosak Forrás: Pinterest

Nem is volt világos, hogy a mindennapi élet spontán mozgása milyen hatással lehet azokra a betegekre, akik mentális egészségügyi kezelés alatt állnak. 2020-ban egy 67 résztvevővel végzett kis tanulmány azt találta, hogy

az olyan, mindennapi tevékenységek, mint például a villamosmegállóhoz való séta vagy a lépcsőn való felmászás, éberebbé és energikusabbá teszik az embereket.

A résztvevők agyának további vizsgálata során a mágnesesrezonancia-képalkotása kimutatta, hogy azoknál, akik mozgás után energikusabbnak érezték magukat, nagyobb mennyiségű szürkeállományt mutattak ki a szubgenuális cinguláris kéregben, az agy érzelmi szabályozással összefüggő részében.

A mozgás egyfajta előrejelző is lehet

A tanulmány szerzői szerint az már teljesen más kérdés, hogy hogyan alkalmazhatják ezt a tudást a mentális egészségügyi problémák megelőzésére és kezelésére. Az egyszerű mozdulatok javaslata azonban „ártalmatlan kiindulási pont lehet".

Jelenleg a közélet és a társadalmi kapcsolatok erős korlátozását tapasztalhatjuk, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja jólétünket

– hangsúlyozta Heike Tost idegkutató. – Ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat segíthet, ha gyakrabban mászunk például fel a lépcsőn.

Egy szimpla séta is ugyanolyan fontos Forrás: pxhere.com

Hozzátette: a puszta kimozdulás otthonról is szerepet játszhat a jobb közérzetben. Nem véletlen, hogy a természetben végzett fizikai aktivitás a jobb mentális egészségi állapotokhoz köthető, így

a világ egyes részein az orvosok elkezdték „ recepre felírni" a természetben töltött időt a mentális és fizikai egészség erősítése érdekében.

És bár a 2021-es GPS-alapú tanulmány kis méretű és vannak korlátai, de az eredményei azt sugallják, hogy a mozgás egyfajta előrejelzője lehet annak, hogy a mentális egészségügyi problémákkal küzdő betegek általánosságban mennyire tudnak boldogulni.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy a mozgási minták, például a távolság, úti célok száma, a desztinációk változatossága a közérzet és a jólét jelzőjeként szolgálhatnak.

A tudósok azonba tudják, hogy jóval több kutatásra van még szükség ezeknek az eredményeknek a megerősítéséhez és kibővítéséhez. A szerzők azonban azt javasolják, hogy a GPS használata talán nem egy „tolakodó" módja annak, hogy jobban megvizsgáljuk az egyszerű, napi tevékenységeinket és annak a mentális egészségre, illetve jólétre gyakorolt hatását.