Hagyjuk virágozni a leánykökörcsint!

Vágólapra másolva!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik ékessége, a tél végén nyíló leánykökörcsin sokak számára ismerős. A budai Sas-hegyen már februárban bontja szirmait, a hidegebb klímájú esztergomi Strázsa-hegyen és lőtéren csak márciusban kezdődik virágzása. Ám a növényt bimbós állapotában csak kevesen veszik észre a szürkésbarna fűben. Aki nem ismeri egy adott terület természeti értékeit nem is feltételezi, hogy az elszáradt fűcsomók között milyen értékes növények készülnek kibújni.

Origo

Vágólapra másolva!

természetvédelem élőhelypusztulás Duna-Ipoly Nemzeti Park virágok botanika erdősztyepp nemzeti park biodiverzitás Hortobágyi Nemzeti Park kökörcsin leánykökörcsin

.A Duna-Ipoly Nemzeti Park a fotókat az esztergomi Strázsa-hegyi tanösvényen készítette. A tanösvény fokozottan védett területen található, de szabadon látogatható a kijelölt túraútvonalon. Fotókon mutatják be, milyen érzékeny élőhelye ez a védett leánykökörcsinnek és a későbbiekben nyíló többi értékes növény- és állatfajnak is.

Az ösvényről letérő bakancsok sok kárt okoznak, kitapossák, elpusztítják a növénykezdeményeket. Sajnos még mindig van, aki szándékosan végez pusztítást azzal, hogy leszakítja vagy kiássa a töveket.

Ez a növény nagyon kényes, válogatós az élőhelyére, otthon nem fog megmaradni sem a virágvázában, sem a kertben!

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Forrás: https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/hagyjuk-viragozni-a-leanykokorcsint

A leánykökörcsin védett növény, természetvédelmi értéke 10 000 Ft!

A fotókon is jól látszik, hogy a kijelölt turista úton is figyelnünk kell hova lépünk. A második fotón védett apró nőszirom hajtásai vannak letaposva.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park kéri látogatóit, hogy a természetvédelmi területeken maradjanak a kijelölt tanösvényeken, ne térjenek le az útról!

Nem várható el senkitől, hogy minden állapotában felismerje a növényeket, az viszont igen, hogy a látogatási szabályokat betartva az úton maradjon! A tanösvényt elhagyó „rövidítések" sokszor optikailag „útnak" tűnnek, ám ezek használatával nem csak a növényzetet károsítják, de a talaj pusztulását is okozzák. Ahol megsérül a talajfelszín, ott később az erózió tovább rontja az élőhelyet.

Mélyre hatoló, vastag, karószerű gyökere van.

Március-április táján virágzik, és az egyes tövek virágzása két-három hétig tart. Az őszi csapadékok hatására előfordul, hogy néhány tő ismét virágba borul. Termésérése alapvetően júniusra esik.

Egyes élőhelyeken a tátogó kökörcsinnel (Pulsatilla patens) és magyar kökörcsinnel (Pulsatilla flavescens) hibridet alkothat.

Mérgező növény, de a népi gyógyászatban teáját asztmás görcsök és fejfájást csillapítására használták.

Közép–kelet-európai, ún. pontus–pannon erdőssztyepp faj.

A fotókon is jól látszik, hogy a kijelölt turista úton is figyelnünk kell hova lépünk. A fotón védett apró nőszirom hajtásai vannak letaposva. Forrás: https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/hagyjuk-viragozni-a-leanykokorcsint

Messze a leggyakoribb kökörcsin fajunk, rokonainál lányegesen szélesebb elterjedésű.

Magyarországon elsősorban a Dunántúli- és az Északi-középhegység szikla- és pusztafüves lejtőin, sziklagyepeiben, karsztbokorerdeinek tisztásain jellemző, de hegylábi illetve dombvidéki területeken is megtalálható, helyenként tömeges. Ugyanakkor síksági előfordulásai hazánkban ritkaságszámba mennek. De nyílt, száraz, mészkedvelő gyepeken - így löszgyepekben és ritkán homoki réten és legelőn, homoki erdő tisztásain – is megjelennek.

A fajra nézve a legfontosabb veszélyeztető tényezőt termőhelyeinek degradációja, illetve megszűnése jelenti, amelyek elsősorban a számos helyen túltartott vadállománynak, inváziós fajok térnyerésének, becserjésedésnek, beépítésnek, vagy egyéb antropogén hatásoknak (pl. terepi motorsportok, hulladéklerakás) köszönhető.