Egy új, a Royal Society Open Science folyóiratban közzétett tanulmány most alátámasztotta Robert Dudley korábbi elképzelését, amelyet a biológus „részeg majom" hipotézisnek nevezett el. A vizsgálatot Christina Campbell, a Northridge-i California State University (CSUN) főemlőskutatója és végzős hallgatója, Victoria Weaver vezette, akik Panamában gyűjtötték össze a Geoffroy-pókmajom vagy más néven ékes pókmajom (Ateles geoffroyi) által elfogyasztott és annak a maradékát kidobott gyümölcsöket. Azt találták, hogy
az alkoholkoncentráció a gyümölcsben jellemzően 1 és 2 térfogatszázalék között van, ami az érett gyümölcsben a cukrot fogyasztó élesztőgombák általi természetes erjedés mellékterméke.
A kutatók emellett vizeletet is gyűjtöttek ezektől a szabadon élő majmoktól, és megállapították, hogy a vizelet is tartalmazta az alkohol másodlagos metabolitjait. A szakemberek úgy gondolják, hogy ez az eredmény azt mutatja, hogy az állatok valójában egyfajta energiaforrásként használják az alkoholt, és az nem csak áthalad a testükön.
Első alkalommal sikerült minden kétséget kizáróan megmutatnunk, hogy a vadon élő főemlősök bárminemű emberi beavatkozás nélkül is fogyasztanak gyümölcstartalmú etanolt
– mondta Campbell, a CUSN antropológia professzora a Berkeley News online tudományos portálnak, aki antropológiában szerzett doktori fokozatot 2000-ben az egyetemen. – Ez csak egyetlen tanulmány, és még többre van szükségünk a bizonyossághoz, de nagyon úgy tűnik, hogy lehet némi igazság a „részeg majom"-hipotézisben, amely szerint az emberek alkoholfogyasztási hajlandósága igen mélyen gyökerezik.
Hozzátette: a gyümölcsevő főemlősök komoly affinitást mutatnak az érett gyümölcsben természetesen előforduló etanolhoz.
Robert Dudley nyolc évvel ezelőtt publikálta a The Drunken Monkey: Why We Drink and Abuse Alcohol (A részeg majom: Miért iszunk és élünk vissza az alkohollal) című könyvét, amiben különféle bizonyítékokat tárt fel a „részeg-majom" ötletével kapcsolatban. A mérések ráadásul kimutatták, hogy egyes,
a főemlősök által fogyasztott gyümölcsök, természetesen magas, akár 7 százalékos alkoholtartalommal is rendelkeznek.
A biológus azonban akkoriban nem rendelkezett adatokkal arra vonatkozóan, hogy a majmok vagy emberszabású majmok előszeretettel keresték volna és fogyasztották volna az erjesztett gyümölcsöket, vagy hogy megemésztették volna a gyümölcsben lévő alkoholt.
Az újonnan közölt tanulmányhoz a CSUN kutatói Dudley-vel és az UC Berkeley végzős hallgatójával, Aleksey Maro-val közösen elemezték a gyümölcsök alkoholtartalmát. Maro párhuzamosan a csimpánzok gyümölcsalapú étrendjének alkoholtartalmát Ugandában és Elefántcsontparton tanulmányozta.
Ez az új tanulmány a részeg majom hipotézisének közvetlen tesztje
– mutatott rá Dudley, mint az UC Berkeley integratív biológia professzora. – Az első része, hogy etanol van az ételben, amit esznek, és sok gyümölcsöt esznek. Aztán a második részben kiderül, hogy valójában képesek metabolizálni az alkoholt, mert a másodlagos metabolitok, mint az etil-glükuronid és az etil-szulfát a vizelettel távoznak.
Hozzátette azonban, hogy azt egyelőre nem tudják, hogy a majmok mennyit esznek belőle, illetve az sem világos, hogy pontosan milyen viselkedési és fiziológiai hatásai vannak. De az új kutatás mindenképp megerősíti a „részeg-majom" elméletet.
A tanulmány egy kiválasztott terepi helyszínen, a panamai Barro Colorado szigeten készült, ahol Dudley gyakran végzett kutatásokat, és ahol először kezdett el gondolkodni az etanol állati étrendben betöltött szerepéről, valamint arról, hogy hogyan játszhat szerepet az alkohollal való visszaélésünkben és az emberi alkoholfogyasztás élvezeti értékében.
A kutatók azt találták, hogy a Geoffroy-pókmajmok által megszagolt és azokba rutinszerűen beleharapott gyümölcsök alkoholkoncentrációja 1-2 százalék körül volt, ami körülbelül a fele az alacsony alkoholtartalmú főzetek koncentrációjának.
Ám ezek a pókmajmok étrendjének fő alkotóelemei voltak. A gyümölcsöt ráadásul évezredek óta használják az őslakosok Közép- és Dél-Amerikában a chicha, az erjesztett alkoholos ital készítésére.
A kutatók összesen hat pókmajom vizeletét gyűjtötték be, és a minták közül öt az etanol másodlagos metabolitját tartalmazta.
A majmok valószínűleg a kalóriákért ették a gyümölcsöt
– magyarázta Campbell. – Több kalóriát kapnak az erjesztett gyümölcsből, mint az erjesztetlen gyümölcsből, és a magasabb kalória több energiát jelent.
Dudley azonban kiemelte, hogy kételkedik abban, hogy a majmok ugyanúgy éreznék az alkohol bódító hatását, amelyet az emberek értékelnek.
Valószínűleg nem részegek, mert a beleik megtelnek, mielőtt elérnék a részegségi szintet
– mondta Dudley. – De mindez bizonyos fiziológiai előnyökkel jár, és talán az is előfordulhat, hogy az elfogyasztott élelmiszerben van egyfajta antimikrobiális hatás; esetleg az élesztő és a mikrobák aktivitása előemészti a gyümölcsöt, amit nem zárhatunk ki.
Campbell szerint a majmok magas kalóriabevitelének szükségessége hasonlóképpen befolyásolhatta az emberi ősök döntéseit, amikor kiválasztották, hogy melyik gyümölcsöt eszik meg és melyiket nem. Úgy véli, hogy ők is előszeretettel választottak fogyasztásra etanollal teli gyümölcsöt, mivel tapasztalták, hogy az több kalóriát tartalmaz. Emellett érezték, hogy
az etanol pszichoaktív és hedonikus hatásai hasonlóképpen növelhetik a fogyasztást és a kalória növekedését.
A szakemberek szerint az az elképzelés, miszerint az emberek természetes affinitását az alkoholhoz főemlős őseinktől örökölték, segíthet a társadalomnak az alkohollal való visszaélés káros következményeinek kezelésében.