Magas pulzus- Nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik?

A kiugró pulzus lehet teljesen természetesen jelenség, például fizikai aktivitás hatásaként. Ugyanakkor, ha nincs egyértelmű ok a kiugrások mögött, azt mindenképp érdemes kivizsgálni, ahogyan a lassan emelkedő vagy nyugalomban jelentkező magas pulzus eredőjét is fontos tisztán látni. A szükséges vizsgálatokra dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos hívta fel a figyelmet.

Van, amikor természetes a magas pulzus

Bizonyos helyzetekben természetes, ha magas pulzust mérünk, ha gyors, erős szívdobogást érzünk. Ilyen például a nagyobb terhelést jelentő mozgás, a fizikai aktivitás, hiszen ilyenkor a szívnek gyorsabban kell pumpálnia ahhoz, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Ugyancsak természetes, hogy egy stresszreakció is megemeli a pulzust, legyen szó ijedtségről, egy rossz vagy akár jó hírről. Az is előfordul – különösen az alacsony vérnyomással élőknél – hogy egy hirtelen felállás miatt kezd erősen, gyorsan verni a szív és leesik a vérnyomás, ezt hívják ortosztatikus hipotóniának.
Az sem ritka eset, hogy hormonális változások, például terhesség, menopauza, pajzsmirigy túlműködés vagy éppen a szedett gyógyszerek okoznak magasabb pulzust. Ez sem tekinthető rendellenességnek, hiszen az állapot rendezésével, a gyógyszerek beállításának megváltoztatásával kezelhető lehet.

Mikor érdemes kivizsgálni a magas pulzust?

„Minden olyan esetben érdemes kardiológushoz fordulni, ha nem található természetes vagy legalábbis könnyen értelmezhető, kezelhető ok a magas pulzus mögött" – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

Az például természetes, ha a mozgás megemeli a pulzust, az viszont már nem feltétlenül normális, ha terhelésre túl magasra ugrik vagy nehezen, túl lassan áll vissza a normál pulzus. Arra is fel kell figyelni, ha olyan helyzetben emelkedik meg a pulzus, amikor éppen le kellene lassulnia, például éjszaka alváskor. Ilyenkor többek közt annak járunk utána, lehetséges-e, hogy az esténként fogyasztott alkohol, szénhidrát, esetleg tartós stressz okozza az erős szívdobogást. Az esetek egy részében azonban kiderülhet, hogy betegség áll a háttérben, például egy már lezajlott szívinfarktus, cardiomyopathia, vagyis a szív pumpafunkciójának gyengülése, esetleg egy endokrin betegség, vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, vagy bármilyen szervi probléma. Azért is érdemes tisztázni a tünet okát, mert a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust.

Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/magas-pulzus-nyugalomban-vagy-terhelesre-jelentkezik

Ezek a vizsgálatok lehetnek fontosak

„Amikor valaki magas pulzus miatt érkezik kivizsgálásra, a konkrét panasz megismerése és a kikérdezés után döntünk a szükséges vizsgálatokról" – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.

Az alábbi vizsgálatok jöhetnek szóba:

• A vérnyomásmérés akkor is megtörténik a kivizsgálás során, ha a páciens otthon is méri a vérnyomását.

• A nyugalmi EKG vizsgálattal az orvos a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, szívritmuszavarokat, károsodásokat vizsgál.

• A terheléses EKG azért lehet szükséges, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.

• Számos szívritmuszavar nem észlelhető folyamatosan, ezért szükség lehet a Holter EKG- vizsgálatra. Ez egy 24 órás folyamatos vizsgálat, egy hordozható EKG-készülék segítségével.

• Szívultrahang vizsgálattal álló- és mozgókép is kapható a szívről, sőt, az áramló vér sebessége is mérhető vele.

• A laborvizsgálatok is nagy segítséget jelentenek a kardiológusnak. A leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a pajzsmirigy funkció ellenőrzése, a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása.

• Ritka esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

(Forrás: Kardioközpont: https://www.kardiokozpont.hu)