Nemrégiben kutatók azt vizsgálták, hogyan változik a fiatal-középkorú személyek vérnyomása lefekvéskor és felálláskor. Azt is górcső alá vették, lehet-e kapcsolat a vérnyomás változása és a későbbi szív-érrendszeri események közt. Röviden összefoglalva arra jutottak, hogy azoknak, akiknek felálláskor magasabb a vérnyomása, mint lefekvéskor, nagyobb a kockázata a szív-érrendszeri és vesét érintő eseményekre. Eredményeiket a Hypertension című szaklapban publikálták.
Alapvetően érdemes tisztázni, hogy a (kezeletlen) magasvérnyomás betegség számos egészségi kockázattal jár, amelyek érinthetik többek közt a szívet, az agyat, a szemet és a vesét. A másik, vérnyomással kapcsolatos jelenség az úgynevezett ortosztatikus hipertónia, ami a felálláskor jelentkező hirtelen vérnyomásesésre vonatkozik, és nagyon sokan tapasztalják.
A kutatók egy kevésbé vizsgált jelenséggel, a felálláskor emelkedő vérnyomással akartak foglalkozni. Ezért több, mint 1200, 18-45 éves személy vizsgáltak, akik kezeletlen magas vérnyomással éltek. Náluk – alapos anamnézis felvétel után – többször is mérték a vérnyomást felálláskor és lefekvéskor, és az egész felmérést két hét múlva megismételték.
A tudósok a felálláskor 6,5 Hgmm-nél nagyobb szisztolés vérnyomás-emelkedést mutató résztvevőket „hiperreaktoroknak" nevezte. Ezeknek a hiperreaktoroknak a vizeletében magasabb volt az epinefrin (egyfajta stresszhormon) szintje is. A kutatók több éven keresztül nyomon követték a résztvevőket, és információkat gyűjtöttek minden jelentősebb káros kardiovaszkuláris eseményről (MACE). Arra a következtetésre jutottak, hogy a felálláskor fellépő hiperreaktív vérnyomás-emelkedés összefüggésben áll a MACE magasabb kockázatával a magas vérnyomásban szenvedőknél. A hiperreaktív csoport felső 10%-ába tartozó személyek kétszer nagyobb valószínűséggel tapasztaltak MACE-t, mint azok, akiknek tipikus vérnyomás-reakciója volt a felállásra. (Az eredmények további kutatásokat tesznek szükségessé.)
- A kutatásnak nagyon fontos aspektusa, hogy a résztvevők kezeletlen magasvérnyomás betegséggel éltek, ami eleve egy jelentős kockázati tényező – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Éppen ezért az elsődleges célunk ennek felismerése és szakszerű, gondos kezelése kell, hogy legyen. Ha többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-s vagy ennél magasabb vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen kardiológushoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények, például szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség megelőzése miatt.
Tudni érdemes, hogy a kezelés 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában kifejezetten életmódkezelés, e fölötti vérnyomásnál életmódkezelés is – a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt nem sikerül elérni a célértéket, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és vagy szövődmények megléte esetén.
(Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu))