Ön megkóstolná? Így változtathatja meg a hínár az étrendünket

hínár
A svéd hínártenyésztés létfontosságú eleme lehet a húsfogyasztásról való elmozdulásnak
Vágólapra másolva!
A magas fehérjetartalmú élelmiszerektől a műanyagokon át egészen az üzemanyagokig terjed a tengeri növényben rejlő, hatalmas potenciál, amit most svéd tudósok próbálnak meg kiaknázni. A hínárt nem véletlenül emlegetik szuperélelmiszerként.
Vágólapra másolva!

Tavasszal érdemes hínárt gyűjteni

A svédországi Koster szigetcsoport kis szigeteihez közeledve a tudósok csak felemelnek egy kötelet a csónakról, ami azonnal felfedi az alatta lógó termést: egyfajta tengeri salátának látszik, ami áttetsző és smaragdzöld.

– mondta Dr. Sophie Steinhagen, a Tengerészeti Laboratórium kutatója a The Guardian online portálnak.

Tengeri hínár (barnamoszat) erdőség Kalifornia partjainál Forrás: Phys.org

Nyáron ezek a vizek hemzsegnek a szomszédos Norvégiából származó tengeri kajakoktól és jachtoktól, de Steinhagen és a Tjärnö, a Tengerészeti Laboratórium tengerészcsoportja számára a tavasz a csúcsszezon. Ilyenkor egyrészt kevesebb állat- és növényéletet jelent a hínáron. Ahogy fogalmaznak,

ha salátát veszünk, nem akarjuk, hogy hernyó legyen benne és ugyanez igaz a hínárra is, amin nem szeretne az ember rákot vagy csigatojást.

Hozzátették: ennél is fontosabb, hogy a tengeri salátában tavasszal van a legtöbb fehérje.

A szakértők úgy vélik, hogy a tengeri moszat kulcsfontosságú növény lehet a hústól való „fehérjeeltolódásban". A tavaly tavaszi termés egy része itt elérte a 30 százalékos fehérjetartalmat, ami közel áll ahhoz a szinthez, hogy a világ más, nagy fehérjeforrásaival, például a hússal és a szójával tudjon versenyre kelni.

Nem csak kitűnő fehérjeforrás

Steinhagen szenvedélyesen hisz abban, hogy ez a növény – amelyet sokáig „zöld tengerisalátaként" fogyasztottak Nagy-Britannia partjain – fenntarthatóbb alternatívája lehet a szójának. A tengeri saláta ugyanis nem veszi igénybe a szűkös föld- és édesvízkészleteket.

– mutatott rá a szakember. – Nem tudjuk kiterjeszteni a szárazföldi mezőgazdasági területeket, ezért be kell mennünk az óceánba.

Dr. Sophie Steinhagen hínárökológus megvizsgálja a termést a svédországi Koster szigetvilágban található tengeri farmon Forrás: the Guardian/Tjärnö Marine Laboratory

Ez a növény azonban nem csak kitűnő fehérjeforrás. Ahogy a fosszilis tüzelőanyagok helyett lassan

áttérünk a bioalapú gazdaságra, úgy a tengeri moszat sok olyan vegyületet is biztosíthat, amelyre szükségünk van.

Ulrica Edlund, a stockholmi KTH Királyi Műszaki Intézet tudósa, az úgynevezett polimertudomány professzora például hínárból kivont poliszacharidokat használt műanyag fóliák és más műanyagok előállítására.

– hangsúlyozta a szakember. – Ráadásul nem kell ötven évet várni arra, hogy az erdő növekedjen, amíg kitermelheti ezeket a polimereket.

Az új induló csomagolócégek már megpróbálják felhasználni az új technológiát a tengeri moszat alapú műanyagok fejlesztésére, bár kihívásokkal is szembe kell nézniük: hacsak nem tesznek lépéseket a kémiai szerkezetük megváltoztatására, a tengeri moszat műanyagok inkább felszívják, nem pedig taszítják a vizet.

Ugrásszerűen megnőtt a kereslet

A hínártenyésztés azonban még gyerekcipőben jár a világon. A Steinhagen csapata által kidolgozott technikákat azonban egyre szélesebb körben kezdik el alkalmazni, amelyekre ugrásszerűen megnőtt a kereslet a helyi éttermek és bioanyagokkal foglalkozó startup cégek körében.

– magyarázta Göran Nylund, a tengerészeti laboratórium egykori kutatója. – Az első, körülbelül 20 kilométer hosszú, úgynevezett magvas köteleket idén ősszel helyezzük ki, az első betakarítás jövő tavasszal várható.

A svéd hínártenyésztés létfontosságú eleme lehet a húsfogyasztásról való elmozdulásnak Forrás: The Guardian/Tjärnö Marine Laboratory

A hínárültetvények már egyre több helyen bukkannak fel Európában, az Atlanti-óceán és az Északi-tenger partjain.

Norvégiában jelenleg már legalább hét hínártenyésztő cég működik, míg a Feröer-szigeteken dolgozik az Ocean Rainforest, Európa vezető hínártermelője.

Mások Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Spanyolországban és Portugáliában kezdtek ezzel az üzletággal foglalkozni. Emellett a holland tulajdonú The Seaweed Company Írországban, Marokkóban és Indiában is működtet hínárfarmokat.

A laborban „hínáróvodát" is nevelnek

Mindezek ellenére Európa még mindig csak elenyésző töredékét termeli a világ hínárjának: a 14 milliárd fontra becsült hínárpiac 90 százalékát Ázsiában állítják elő: Kínában, Indonéziában és Japánban egész öblöket foglalnak el a hínárfarmok. Az Európai Unió jelenleg mindössze 1000 tonna hínárt termel évente, szemben a 35 millió tonna globális termeléssel.

– mutatott rá Sophie Steinhagen. – Ez történhet genetikai szelekcióval vagy törzsszelekcióval, a szokásos kertészeti módszerekkel, de választhatunk különböző tápanyagokat is, amelyek gazdagíthatják a fehérjetartalmat.

Steinhagen a „hínáróvodájában” ellenőrzi a tartályokat Forrás: The Guardian/Tjärnö Marine Laboratory

A laboratóriumokban a szakemberek „hínáróvodát" is nevelgetnek: a hengeres tartályok soraiban

új fajtákat tenyésztenek, új növényeket klónoznak, és zsinegtekercseken növényeket vetnek ki, amelyeket aztán kötélre tekerve kiterítenek a tengerbe.

De mindez csak a rejtvény fele. A göteborgi Chalmers University of Technology csapata azt vizsgálja, hogyan lehet a leghatékonyabban és leggazdaságosabban kivonni a fehérjét a hínárból. És bár a kutatók szerint a tengeri moszat egyre „trendibb", azt szeretnék, ha kikerülne a csúcskategóriás éttermekből és a vegán élelmiszerboltokból, és inkább fehérjepor formájában kerülne forgalomba.

Az új terméknek – legalábbis szerintük – egy „kicsit inkább tengeri ízprofilja lesz", mint a szinte íztelen tejsavó- és szójafehérje.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!