A 27 kilométer hosszú, gyűrű alakú alagúttal rendelkező részecskegyorsítót 2018 decemberben állították le. Az CERN közlése szerint 6-8 hetet vesz igénybe, amíg az első protonütköztetésekre ismét sor kerülhet.
A CERN Genf mellett található nagy hadronütköztetője csaknem 14 éves. A nagyenergiájú fizika legnagyobb és legkorszerűbb berendezésében 2008. szeptember 10-én futott végig az első protonnyaláb.
A nagy hadronütköztető kísérleteinek egyik legérdekesebb eredménye, hogy 2012-ben - fél évszázaddal a feltételezésük után - sikerült bizonyítani az isteni részecskének is nevezett Higgs-bozon létezését. 2018-ban az LHC ATLAS kísérletével bizonyították a Higgs-bozon B-kvarkokra való szétesését is.
Az LHC-vel eddig felfedezett dolgok - köztük a Higgs-bozon - megfeleltek az úgynevezett standard modellnek, ami az 1970-es évek óta a fizika irányadó elmélete. Ez azonban köztudottan hiányos, mivel nem ad magyarázatot a fizika néhány rejtélyére, például a sötét anyag természetére.
A négy hatalmas detektor egyike, az LHCb kísérletében gyűjtött adatok azonban részecskék olyan viselkedéséről árulkodnak, amelyek nem magyarázhatók a standard modellel.
(MTI/dpa)