Az evolúció és a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás időnként egészen elképesztő testformákat produkál az állatvilágban. Mindez hatványozottan igaz a tengeri élővilágra, ahol a szárazfölditől jelentősen eltérő környezeti viszonyok, valamint a túlélésért vívott harc az élővilág tán legbizarrabb kreatúráit hozta létre.
És ebben a mezőnyben elsősorban nem is a legendák tengeri szörnyeit inspiráló leviatánok, hanem a mély és a sekély vizek apró „szörnyecskéi" viszik a pálmát. E „szörnyecskék" egyike a Csendes-óceán keleti partvidékén, az észak-amerikai kontinens vizeiben honos rostosfejű vagy csőlakó nyálkáshal (Neoclinus blanchard), ami kétségkívül az állatvilág egyik legbizarrabb szájstruktúrájával rendelkezik.
A rojtosfejű nyálkáshal az észak-amerikai földrész nyugati partszakaszának endemikus faja,
amely elterjedésének San Francisco az északi, a Kaliforniai-öböl pedig a déli határa. A nyálkáshal-alakúak népes rendjébe (Blenniformes) tartozó faj ezen kívül nem is lelhető fel a világtenger más térségeiben.
Az első ránézésre nem túl különleges és legfeljebb 30 cm hosszú hal akkor válik ijesztő látvánnyá, ha szélesre tátja az elképesztően nagy száját, ahogyan az a lentebb beágyazott videón is látható.
Erre leginkább akkor kerül sor, amikor két rojtosfejű nyálkáshal territoriális harcba keveredik egymással.
A birtokát védő hal valamint az azt megszerezni kívánó rivális ilyenkor egymásnak rontanak,
és összefeszítik hatalmasra tátott szájukat, mintha csak csókolóznának.
Ennek furcsa akciónak az a célja, hogy a halak felmérjék, melyiküknek nagyobb a szája, mert a vetélkedők közül ez utóbbi lesz a győztes. Ennek tudható be, hogy ezeknek a látványos párviadaloknak nincs sem áldozata, sem pedig sérültje.
A birtokáról kiszorított vesztes viszont gyakran úgy áll bosszút, hogy az üledékbe ásott, búvóhelyét megszerző konkurrens lakóodújába homokot, illetve törmeléket köpköd. A rojtosfejű nyálkáshalak magányosan élnek, és idejük legnagyobb részét a laza üledékes tengeraljzatba ásott üregben, vagy elhagyott csiga illetve kagylóhéjba bújva töltik, zsákmányra lesve.
Territoriális faj, amely ragaszkodik a területéhez. Nem igazán jó úszók, rövid távon azonban igen nagy sebességre képesek felgyorsulni. Ragadozók, zsákmányukat apró rákok, tengeri férgek és más kisebb halak alkotják.