Ezért kísérik a látványos északi fényt kísérteties hangok

Az aurora borealis legnyűgöző jelenségét gyakran kísérik hangok

Ha figyelmesek vagyunk azokon az éjszakákon, amikor az északi égbolton lángoló zöld fények táncolnak, kísérteties hangokat hallhatunk. Ez a Föld látványos és egyedi jelensége, az aurora borealis vagy más néven északi, sarki fény. A hangok szinte észrevehetetlenek, amelyek például egy távoli vízesésre, vagy pattogásra és recsegésre emlékeztetnek. Az új tudományos bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a hangok még akkor is ott visszhangzanak a légkörben, amikor nem is halljuk őket – talán még akkor is, amikor egyáltalán nem látjuk az északi fényt.

Energiájuk egy részét átadják a légkörnek

A finn Aalto Egyetem akusztikus mérnökének, Unto Laine-nak egy olyan éjszakán sikerült felvennie ezeket a furcsa pattogó hangokat az égbolton, amikor egyetlen fényjelenség sem jelent meg. Eredményeit ebben a hónapban ismertette a Dániában megrendezett EUROREGIO/BNAM2022 névre hallgató konferencián, ami már elérhető a Researchgate portálon is.

Ez a felfedezés érvényteleníti azt a feltételezést, miszerint a sarki fényt kísérő hangok rendkívül ritkák, és hogy annak észleléséhez az aurora borealisnak kivételesen fényesnek és élénknek kell lennie

– mondta Laine a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Az aurora borealis hangjai már régóta rejtélyt jelentenek a tudományos életben. A jelenéseket több mint egy évszázada írták le először, de csak 2012-ben erősítették meg a Laine és kollégái által készített felvételek, hogy a hangok valódiak.

Az aurora borealis legnyűgöző jelenségét gyakran kísérik hangok Forrás: Pixabay

A kutatók azt is azonosították, honnan származnak: körülbelül 70-100 méteres magasságban keletkeznek, ami meglepően alacsony.

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek.

Ott kölcsönhatásba lépnek a légköri részecskékkel, hogy „előállítsák az égen táncoló csillogó fényeket".

Laine és kollégái már 2016-ban elárulták, hogy szerintük mi okozza azokat a hangokat. Ahogy fogalmaztak, különösen a hideg, tiszta, nyugodt éjszakákon a légkör alján egy sekély hideg levegőréteg felett egy melegebb levegőréteg képződik. A szakemberek szerint ebben a két rétegben ellentétes elektromos töltések halmozódhatnak fel, amelyek lefelé terjednek a légkörben és elektromos kisülést okozhatnak a rétegek között. Ez okozza a zajt.

A hangokat előidéző folyamatok is különbözhetnek

Az új felvételek a jelenség további vizsgálata céljából készültek: a csapat Fiskars falu közelében állította fel a felvevőkészülékét, hogy hallgassa a légkörből kiszűrődő pattogó, recsegő hangokat.

A megfigyeléseket azután a Finn Meteorológiai Intézet által végzett geomágneses aktivitásmérésekkel vetették össze.

A kutatók több száz hangból álló könyvtárat gyűjtöttek össze, amelyek közül a 60 legerősebb a Föld mágneses terének változásaihoz kapcsolódik.

Az új kutatás azt mutatja, hogy a fényjelenség és a hangok nem mindig járnak együtt Forrás: Pinterest

A mért geomágneses adatok felhasználásával 90 százalékos pontossággal megjósolható, hogy mikor jelennek meg a sarki fényt kísérő hangok a felvételeimben

– mutatott rá Laine. – Valószínűleg ok-okozati összefüggés van a hangok és a geomágneses tevékenység között, mivel a különböző típusú tevékenységek különböző hangokat adnak ki.

Hozzátette: az ezeket a hangokat előidéző folyamatok is különbözhetnek. Az új kutatás azt mutatja, hogy a fényjelenség és a hangok nem mindig járnak együtt.

Számos sarki fényt figyeltek meg hangok nélkül és fordítva.

A tudósok tehát rámutattak: a hangok sokkal gyakoribbak, mint azt bárki gondolta volna, de amikor halljuk őket látható sarki fény nélkül, akkor azt hisszük, hogy csak a jég reccsen, esetleg egy kutya vagy más állat motoszkál a közelben.