Meteorit csapódott az űrtávcsőbe

Művészi ábra a James Webb űrtávcsőről

A NASA, az Európai -, és a Kanadai Űrügynökség közös projektjében üzemeltetett James Webb űrtávcső főtükrét ért mikrometeorit becsapódás nagyobb kárt okozott egy új jelentés szerint, mintsem azt eredetileg feltételezték.

A főtükör sérülése érdemben nem befolyásolja az optikai teljesítményt

A 10 milliárd dolláros költséggel kifejlesztett és Nap körüli pályára állított James Webb űrtávcső a Földtől 1,5 millió kilométeres távolságból vizsgálja a kozmosz mélységeit. A James Webb a Hubble űrtávcsőtől eltérően elsősorban az ultraviola és az infravörös sugárzáshoz közeli 0,1–1 μm spektrumon végez vizsgálatokat. A 6,2 tonna tömegű űrobszervatórium műszerének „lelke", a speciális 6,5 méter átmérőjű főtükör.

A James Webb űrtávcső 18 modulból álló összehajtogatható 6,5 méter átmérőjű főtükre Forrás: Plasma Art & Science Magazine/Chris Gunn

A múlt év december 25-én felbocsátott James Webb űrobszervatóriumot

2022 januárja és júniusa között összesen hat mikrometeorit becsapódás érte

a főtükör üzembe helyezése közben - áll a NASA közleményében. Az elsődleges vizsgálatok szerint ezekből öt csak elhanyagolható károkat okozott, viszont a hatodik becsapódás maradandó sérülést okozott a főtükör C3-as jelű szegmensén.

A James Webb űrteleszkóp számítógépes képe Forrás: NASA

Ami nagy szerencse, hogy ez a sérülés sem befolyásolja érdemben a 6.5 méter átmérőjű főtükör teljesítményét, illetve nem rontja le felbontóképességét, amit a múlt héten közzétett első űrfotók is szemléletesen bizonyítanak.

A "Stephan-ötös" galaxisai közép-infravörös tartományban a James Webb űrteleszkóp felvételén. A felvétel már a főtükör C3-as szegmensének sérülése után készült Forrás: NASA/ESA/CSA/STSCI

Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy a jövőben ne érje újabb hasonló, vagy esetleg még rombolóbb jellegű mikrometeorit becsapódás az űrobszervatóriumot, amelynek tíz évre tervezték az élettartamát.

Megszámlálhatatlanul sok mikrometeorit kering a Nap körül

A James Webb űrtávcsövet a Földtől 0,010 CSE ( Csillagászati Egység) távolságra, a Nap-Föld rendszer úgynevezett L2 Lagrange 2 pontjának a közelében állították pályára. (Egy Csillagászati Egység - CSE -, azonos a Föld-Nap közepes távolsággal, vagyis kereken 149,9 millió kilométer, a szerk.)

Ezen a ponton ugyanis az űrobszervatórium a kinyitott, és teniszpálya méretű napernyője segítségével egyszerre tudja kitakarni a Nap, a Föld és a Hold zavaró infravörös sugárzását, ami egyébként felmelegíthetné az állandó -263 Celsius fokos hőmérsékleten tartott rendszert.

Művészi ábra a James Webb űrtávcsőről Forrás: NASA

A Földtől távoli bolygóközi térbe kihelyezett műszer fokozottan kitett a Nap körül keringő apró égitestekkel, a mikrometeoritokkal való ütközésnek.

A csillagászati szakirodalom a 0,1 mm-nél kisebb átmérőjű és 0,002 grammnál kisebb tömegű égitesteket tekinti mikrometeoritoknak.

A Tau Herculida meteorrajnak a földi légkörben felizzó meteoridjai többnyire alig nagyobbak egy gombostűfejnél Forrás: Republicworld.com

A mikrometeoritok rendkívül gyakoriak a bolygóközi térben.

Mivel a Nap körüli keringési sebességük rendkívül magas, már egy ilyen apró, porszemnyi méretű égitest is a nagy mozgási energiája miatt komoly sérülést okozhat az űreszközökben.

A James Webb űrteleszkóp első színes képe egy galaxishalmazról Forrás: NASA, ESA, CSA, STScI, Webb ERO Production Team/Space Telescope Science Institute Office Of Public Outreach

A James Webb űrobszervatórium fő tudományos küldetése négy nagyobb részből áll: az első, az ősrobbanás után keletkezett csillagok és galaxisok fényének keresése, a második, a galaxisok kialakulásának és fejlődésének tanulmányozása, a harmadik, a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának kutatása, és végül a negyedik, a bolygórendszerek és az élet eredetének a vizsgálata.