Pont úgy dolgozza fel az agyunk a sértéseket, mint egy pofont

Néhány kimondott szó valóban fájdalmat okozhat

Sokan gondolják azt, hogy bár eltörhetik a csontjukat, de a szavak soha nem bánthatják őket. De azért ne áltassuk magunkat. Mindannyian tudjuk, hogy néhány kimondott szó valóban okozhat fájdalmat. Vegyük például a sértéseket. Egy új tanulmányban a holland Utrechti Egyetem kutatói megállapították, hogy ezeknek a hallgatása pont olyan, mintha egy kisebb pofont kapnánk attól függetlenül, hogy maga a sértés nekünk vagy más személynek szól-e.

A nyelv is szabályozhatja az érzelmeket

Egyes szavak és kifejezések unalmasak, míg mások izgalmasak. Némelyik erőt ad, míg másoknak az a célja, hogy lenyomjon. Néha, amikor az emberek szerelemről vagy szeretetről beszélnek, valójában a másiknak is át tudják adni az érzést.

Ezzel szemben a gyűlöletkeltő beszéd kényelmetlenséggel, szorongással és talán egy kissé gyűlöletkeltővé is tehet bennünket.

A tudomány még nem igazán érti azt, hogy a nyelv pontosan hogyan szabályozza az érzelmeket, de egy új kutatás azt mutatja, hogy a szavaknak pszichológiai és fiziológiai hatásai is lehetnek.

A sértés sokféleképpen hathat ránk Forrás: Pinterest

A Frontiers in Communication tudományos folyóiratban publikált tanulmányban Maria Richter és munkatársai megfigyelték azoknak az embereknek a neurális reakcióit, akik negatív szavakat hallgattak vagy olvastak.

Végül azt találták, hogy ezeknek a negatív szavaknak való kitettség fokozta az úgynevezett implicit feldolgozást (IMP) a szubgenuális elülső cinguláris kéregben (sACC). Szakemberek szerint mindez egy technikai módja a negatív szavak kimondásának, ami stresszt és szorongást kiváltó hormonokat szabadít fel.

Az együttműködés a sikerünk egyik kulcsa

Egy másik, kapcsolódó tanulmányban a tudósok azt találták, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél magas a negatív önértékelés aránya, magasabb volt a szorongás szintje.

A tudomány tehát tudja, hogy a negatív beszéd rövid és hosszú távú következményekkel járhat megismerésünkre és érzelmi jólétünkre.

De vajon mi a helyzet a mélyen bántó szavakkal, például a sértésekkel?

Néhány kimondott szó valóban fájdalmat okozhat Forrás: Pinterest

Erősen szociális fajként az emberek megtanultak bonyolult társadalmi hálókat és hierarchiákat szőni, az alázatos törzsektől a hatalmas birodalmakig

– mondta Dr. Marijn Struiksma, az Utrechti Egyetem kutatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Bizonyított, hogy az együttműködés a sikerünk egyik kulcsa, de ez azt is jelenti, hogy ha nem tisztelnek vagy becsülnek meg minket a közösségünkben, akkor nagy eséllyel nem leszünk képesek boldogulni.

Hozzátette: nem csoda hát, hogy a hírnevünket és a közösségben való helytállásunkat bántó sértések nyílként hatolnak a szívünkbe.

A sértések és bókok is számítanak

A Dr. Marijn Struiksma vezette kutatók többet szerettek volna megtudni arról, hogyan dolgozhatjuk fel a sértéseket. Azt is látni akarták, mennyire vagyunk érzékenyek az ismétlésre, vagyis mennyire válunk érzéketlenné attól, hogy újra és újra ugyanazt a sértést vagy bókot halljuk. Mindezt egy szélesebb körű kutatási projekt részeként kezdték vizsgálni, amely a nyelv és az érzelmek közötti kapcsolatot kutatja.

A dicséret jobban ösztönöz, mint a büntetés Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Reinhardt

A projekt a nyelv és az érzelmek közötti kapcsolatra összpontosított, és mi lehetne jobb téma ennek a kapcsolatnak a tanulmányozására, mint a sértések és a bókok

– magyarázta dr. Struiksma. – A gyerekek arra tanítjuk, hogy reagáljanak a zaklatásokra, mi azonban úgy gondoljuk, hogy ez nem biztos, hogy célravezető, mert a szavak biztosan ártanak.

Hozzátette: úgy tűnik, hogy a bókokkal ellentétben, amelyek hatása meglehetősen gyorsan elmúlik, a sértések nem veszítenek az erejükből.

Jelen tanulmányban az volt a szakemberek fő célja, hogy ezeket az informális megfigyeléseket elvégezzék és laboratóriumban tanulmányozzák.

Meg akarták vizsgálni, hogy találnak-e bizonyítékot az ismétlődő bókokhoz való gyors alkalmazkodásra és a verbális sértésekre adott tartós válaszreakcióra; és ha igen, akkor a nyelvi feldolgozás mely szakaszaiban.

Lexikális pofont is kaphatunk

A kutatók elektroencefalográfiát (EEG) és elektródákat alkalmaztak 79 önkéntes nő fejbőrén. Minden résztvevő felolvasott egy sor ismételt kijelentést, amelyek három különböző jelentést közvetítettek:

• sértéseket („Linda szörnyű"),
• bókokat („Linda lenyűgöző"),
• és semleges kifejezéseket („Linda holland").

Ezek meglehetősen enyhe sértések voltak az internetes trollkodáshoz szokott emberek számára, de azért mégis fájtak, ahogy a kutatók később megállapították.

A szavak tényleg fájdalmat okozhatnak Forrás: Pexels

Az előzetes teszteléskor a sértések hosszú listáját kellett összeállítanunk

– mondta Struiksma. – Amikor megkérdeztük a résztvevőket megtudtuk, hogy a sértések is elavulhatnak.

Az önkéntesek fele a saját nevével, míg a másik fele valaki máséval olvasta el a három állítássort. A résztvevők és a másik ember között soha nem volt interakció, de az önkénteseknek elmondták, hogy a kijelentéseket három különböző férfi tette.

A szakemberek szerint nem könnyű feladat annak felkutatása, hogyan reagálunk a sértő nyelvezetre, mivel az embereket szándékosan bántó dolgoknak kitenni semmiképpen sem etikus.

Ráadásul ez a vizsgálat valódi emberi interakciót és fiktív emberek által elkövetett sértéseket tartalmazott, miközben laboratóriumi körülmények között zajlott. A sértések azonban így is eljutottak a résztvevőkhöz.

A reakciók közötti különbség idővel erőssé válik

Az EEG adatok azt mutatták, hogy egy sértés hallatán megváltozik az úgynevezett P2 amplitúdója, amely az eseményfüggő potenciál (ERP) hullámforma összetevője. Ezeket a hatásokat attól függetlenül regisztrálták, hogy kire irányult a sértés, és az ismétlés esetén is erősnek bizonyultak.

Fő megállapításaink szerint az agy nagyon gyorsan reagál a sértésekre és a bókokra, és ez a reakció erősebb a sértésekre

– magyarázta Struiksma. – Ez az EEG-jelben az érzelmi figyelem nagyon gyors és stabil megragadására utal, amelyet valószínűleg a sértések és bókok jelentésének a hosszú távú emlékezetből való előhívása vált ki.

Komoly következményekkel járhat, ha a szervezetünket hetekig vagy hónapokig komoly stresszhatás éri Forrás: Pexels.com

Hozzátette: a sértések és a bókok közötti reakciók közötti különbség idővel erőssé válik. Tehát az ismételt sértések is „kisebb pofonokat" okoznak.

Ez a megállapítás azokra az erősen negatív értékelő szavakra vonatkozik, amelyek automatikusan felkeltik a figyelmet.

A bókok hasonló hatást váltottak ki, de nem olyan erősen, mint a sértések.

A tanulmány eredménye tehát egy sor bizonyítékot is kiegészítenek, amelyek azt sugallják, hogy az emberek hajlamosak a negativitásra, miközben szelektíven több figyelmet fordítanak a negatív, mint a pozitív szavakra és helyzetekre.