Aynard lovag és a pusztító földrengés titokzatos temploma

Az 1763-as földrengésben összedőlt zsámbéki apátsági bazilika romja a Templom-dombon

Magyarország trianoni határain belül csak nagyon kevés Árpád-kori épület élte túl a történelem, különösen a 150 éves török hódoltság pusztító megpróbáltatásait. Ezek közül mindössze öt, úgynevezett bazilika típusú kőtemplom maradt fenn, amelyek közül a Pest megyei Zsámbék központja fölé magasodó dombon álló egykori premontrei bazilika és kolostor még romjaiban is a középkori magyar építészet egyik legértékesebb, és legkülönlegesebb alkotása.

Francia lovagok és szerzetesek a zsámbéki Templom-dombon

A Budapesttől alig 28 kilométeres távolságra fekvő Zsámbék leghíresebb nevezetessége a 13. század első felében Keresztelő Szent János tiszteletére emelt premontrei bazilika. A premontrei kanonokrendet a 12. század elején, nem sokkal a rend megalapítása után II. István király ( uralkodott: 1116 és 1131 között) hívta be az országba.

A zsámbéki premontrei monostori bazilika romjai napjainkban Forrás: Origo - Elter Tamás

A franciaországi eredetű rendet 1120-ban 13 társával együtt Szent Norbert alapította az Aisne megyei Prémontrében. A rend gyors hazai terjeszkedését mutatja, hogy a 12. században a bencések mellett a premontreiek számítottak a legnépesebb magyarországi szerzetesrendnek, akik a 13. század elején már húsz férfi, illetve apácakolostort birtokoltak.

Szent Norbert, a premontrei rend alapítója egy 17. századi festményen Forrás: Wikimedia Commons/Maarten Pepy

Amikor III. Béla király (uralkodott 1172 és 1196 között) 1184-ben feleségül vette a megözvegyült Capet Margit francia királyi hercegnőt,

a leendő magyar királynéval együtt népes francia udvartartás érkezett Magyarországra.

Capet Margit közvetlen kíséretéhez tartozott Aynard lovag is, akinek Margit Székesfehérváron történt magyar királynévá való megkoronázás után III. Béla Zsámbékot adományozta birtokul.

III. Béla és felesége síremléke a budavári Mátyás-templomban Forrás: Wikimedia Commons

Aynard idején a zsámbéki templomdombon állt már egy korábbi, feltehetően a 11. század végén épült kisebb szentély, amit a lovag túl szegényesnek és aprónak tartott ahhoz, hogy nemzetségi templomként szolgáljon a családja számára.

Capet Margit francia királyi hercegnő, III. Béla második felesége, és Magyarország királynéja Forrás: Monarchy of Britain Wiki - Fandom

A legnagyobb valószínűség szerint II. András uralkodása alatt, 1220 körül Aynard lovag leszármazottai telepítették le a premontrei szerzeteseket Zsámbékon, akik számára egy impozáns, kéttornyú, háromhajós bazilikát emeltettek. A késő román stílusban épült, de korai gótikus stílusjegyeket is viselő bazilika 1235 körül már bizonyosan állt, de csak az 1241-es mongol betörés után nyerte el a végleges formáját.

Az 1763-as földrengésben összedőlt zsámbéki apátsági bazilika romja a Templom-dombon Forrás: Elter Tamás

Az egykor kőfallal körbekerített premontrei kolostorban népes, legalább húszfős szerzetesközösség élt, a monostor pedig a környék vallási-gazdasági és kulturális központjának számított.

Félelmetes morajlás közepette vált rommá a szinte mindent túlélt templom

A kor szokása szerint a zsámbéki monostor bazilikája is kegyúri templomként funkcionált. A főhajó nyugati végén a bejárat fölé emelt és még most is álló karzat kizárólag az Aynard-nemzetség ( majd a későbbi birtokosok) családtagjai számára volt fenntartva. A nemzettség tagjait megillető jog volt a bazilikában való temetkezés is.

A kerek rózsaablak alatt volt nemzetségi karzat Forrás: Origo - Elter Tamás

A 20. század derekán elvégzett – nem teljes körű, csupán kutató jellegű - régészeti feltárások során rá is bukkantak néhány nemzetségi sírra a bazilika területén. A kolostor épülettömbjéből mára már csak a dongaboltozatú egykori refektórium ( a szerzetesek közös étkezője) maradt fenn, a barátok celláinak, valamint a főépületet a templommal összekötő folyosónak csupán az alapzata látható.

A kolostorépületből egyedül az egykori refektórium maradt fenn Forrás: Origo - Elter Tamás

IV. Béla király (uralkodott 1235 és 1270 között). aki Batu kán és mongol hadainak pusztító betörése után újjáépítette az országot, külön adománylevéllel erősítette meg az alapítók leszármazottainak birtokosi és kegyúri jogait.

IV. Béla menekülése Than Mór festményén Forrás: http://than.rs/thanmor-tortenelmi-muvek.html

A 15. században a kolostor tűzvész áldozatául esett. Hunyadi Mátyás 1475-ben – a premontreiek tiltakozása ellenére – elvette a rendtől a zsámbéki monostort,

amelyet pápai engedéllyel az általa preferált magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok birtokába adott.

A pálosok újjáépítették a tűzvészben megsérült kolostort, valamint - ím már gótikus stílusban – átépítették a bazilikát is.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció) Máytás 1475-ben a pálosoknak adományozta a zsámbéki monostort Forrás: Network/Mátyás király klub

A bal oldalon álló torony (az 1763-as földrengésben megsemmisült) gótikus toronysisakot, valamint a 15. századi késői gótikát jellemző figurális vízköpőket kapott. Ugyancsak a 15. századi átépítés eredménye a főbejárat feletti rózsaablak. A pálosok elődeik hagyományát folytatva a gazdálkodáson illetve a hitéleti tevékenységen kívül a környék lelki gondozását is ellátták.

Egy gótikus vízköpő a bazilika bal tornyának párkányzatán, amit a 15. századi gótikus átépítés során faragtak Forrás: Origo - Elter Tamás

Amikor Szulejmán szultán 1541-ben csellel bevette Budát, Zsámbék és környéke a vilajet részeként a budai beglerbég fennhatósága alá került. A pálosok Buda megszállása után végleg elhagyták a rendházat, így a monostor és a bazilika török kézre került. Az oszmán megszállók erőddé építették ki az egykori kolostort, a bazilikát pedig raktárként használták. A 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején, 1689-ben a Zichy-család birtokába került Zsámbék.

A 13. századi bazilika még romjaiban is gyönyörű Forrás: Origo - Elter Tamás

Noha a templom túlélte a hódoltság vérzivataros évtizedeit, az új földesúr először a várkastély kápolnáját nyitotta meg plébániatemplomnak, később pedig egy új, barokk szentély felépítését határozta el,

így az „öreg templom" már soha nem nyerte vissza a régi fényét.

Az Árpád-kor évszázadokkal dacoló remekművére 1763. június 28-án kora reggel csapott le a végzet, Magyarország újkori történelmének legpusztítóbb földrengése képében.

Az 1770-ben épült barokk plébániatemplom homlokzata Forrás: Origo - Elter Tamás

Reggel fél hatkor a légvonalban viszonylag közeli Komáromban félelmetesen morajlani, majd rengeni kezdett a föld. Az első, és legerősebb lökéshullám következtében Komárom belvárosa romba dőlt, de a földlökés Győrben is komoly károkat okozott, Zsámbékon pedig ledöntötte a középkori bazilika északi falát és oldalhajóját, beomlasztotta a tetőzetét, továbbá súlyosan megrongálta a templom bal tornyát.

Akár teljesen is újjáépíthető lenne a csodálatos középkori bazilika

Az 1763-as földrengés után nem építették újjá az egykori premontrei bazilikát, hanem a Zichy-család támogatásával 1770-ben új, késő barokk stílusú plébániatemplomot emeltek a település szívében. A rommá lett bazilika és kolostor köveit az ezt követő évtizedekben környékbeli építkezésekre hordták el.

A Templom-dombon álló bazilika romjai a környékbeli házak fölé magasodnak Forrás: Origo - Elter Tamás

A még a romjaiban is fenséges középkori épületből talán semmi sem marad meg, ha a 19. század híres magyar régésze, Rómer Flóris nem emeli fel a szavát e páratlan értékű műemlék megmentése érdekében. Rómer Flóris és Henszlmann Imre művészettörténész közbenjárására Trefort Ágoston, Tisza Kálmán kormányának vallás- és közoktatási minisztere 1889-ben megbízást adott Möller István műépítésznek, az állagmegóvási munkák elvégzésére.

Rómer Flóris, a modern magyar archeológia megalapítója mentette meg a romokat Forrás: Wikimedia Commons

A korszerű restaurálási elveken nyugvó állagmegóvó munkákat Möller István rendkívül nagy szakszerűséggel végezte el. A templomot csak a statikai és állékonysági szükség szerint erősítette meg, részben az eredeti kőanyagból, részben pedig a rekonstrukciót bemutató tégla-aláfogásokkal. A bazilika részleteinek tiszta megtartásával hitelesen őrizte meg a magyarországi középkori építészet egyik legértékesebb kőbe faragott műemlékét.

Möller István igen korszerű technikával végezte el a zsámbéki romtemplom állagmegőrző munkáit Forrás: Origo - Elter Tamás

1934-ben Lux Kálmán feltárta a templom északi oldalához csatlakozó, a pálosok által újjáépített kolostor maradványait,

amiből csak a kőtárként funkcionáló egykori 15. századi refektórium maradt meg.

A kolostor teljes körű régészeti feltárása azonban mind a mai napig várat magára. A gyönyörű középkori bazilika jelenlegi állapota szerint teljesen újjáépíthető lenne.

A templom akár teljesen is újjáépíthető lenne Forrás: Origo - Elter Tamás

Készültek is erre tervek, de egyelőre még nincs napirenden a teljes körű restaurációs újjáépítés. Több mint tizenhét év elteltével azonban ismét megtekinthetők a premontrei apátsági templom belső terei, egészen különleges élményt kínálva a látogatóknak, visszarepítve őket a letűnt idők, Aynard lovag, és a 13. század korába.