A jövő téglái fáradt olajból készülhetnek

tégla
Habarcs és cement helyett hulladéktermékeket használnak fel az olcsóbb és környezetbarátabb téglák előállításához
Vágólapra másolva!
A téglák a modern társadalom szó szerinti építőkövei. A Flinders Egyetem munkatársai ezért keményen dolgoznak a klasszikus építőanyag fenntarthatóságán, és most egy új ötlettel álltak elő. Megoldásuk szerint a habarcs és cement helyett hulladéktermékeket használnak fel az olcsóbb és környezetbarátabb téglák előállításához.
Vágólapra másolva!

A világtörténelem legkorábbi téglái napon szárított szalma- és sárcsomók voltak. Később kemencében égetett agyagtömbökké formálódtak, míg a modern időkben már egyre modernebb eljárásokkal alakítják ki őket.

A Macromolecular Chemistry and Physics folyóiratban publikált, új tanulmány középpontjában az alacsony költségű, hulladék alapanyagok felhasználása áll, amiből könnyű, de tartós polimer téglákat állítanának elő. A szakemberek szerint az ilyen típusú téglák kémiai reakcióval is összeilleszthetők és rögzíthetők, tovább csökkentve az előállítás és használat költségeit, illetve bonyolultságát.

– magyarázta Justin Chalker kémiaprofesszor a ZME Science online tudományos portálnak. – A téglák habarcs nélkül kötődnek össze, ami a része lehet egy nagyobb erőfeszítésnek, amely a fenntartható épített környezet felé való elmozdulást célozza meg.

Habarcs és cement helyett hulladéktermékeket használnak fel az olcsóbb és környezetbarátabb téglák előállításához Forrás: JUSTIN SEBASTIAN PHOTOGRAPHY

Hozzátette: ezek a nyersanyagok olcsók, bőségesen rendelkezésre állnak és ipari hulladéknak minősülnek, így az eljárással nemcsak olcsóbb téglákat állíthatnak elő, hanem lehetőséget kínál bizonyos hulladéktermékek újrahasznosítására is, ráadásul jóval környezetbarátabb módon, mint a manapság használt ártalmatlanítási módszerek.

A fenntartható építőanyagok fejlesztésére ugyanis egyre nagyobb szükség van, mivel a cement, a vas és az acél gyártása – a jelenleg világszerte használt fő anyagok – a felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 15 százalékáért.

A tanulmányban a tudósok tesztelték a hulladék étolajból, kénből és DCPD-ből előállított polimerek szilárdságát, de megvizsgálták azt is, hogyan lehet az anyagot megerősíteni és az építőiparban felhasználni.

Az új tégla erőssége a polimerben lévő kén-kötésekből adódik, de ugyanez teszi lehetővé azt is, hogy a különböző téglák további habarcs használata nélkül egymáshoz tapadjanak.

A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy a téglák közötti kötés így erősebb, mint ha mindaz egy szuperragasztóval történt volna.
A csapat most együttműködik a Clean Earth Technologies vállalattal, hogy a téglákat piacképes árucikké fejlessze, majd növelje a termelést és piacra vigye azokat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!