Európának is voltak saját óriáspandái, de nem szerették a bambuszt

Európa óriáspandája, a Agriarctos nikolovi rekonstrukciós rajza

Néhány megkövesedett pandafogat találtak a régészek Bulgária északnyugati részén, amelyek azt mutatják, hogy ezek a kedves medvefélék egykor bejárták Európát is, ahol sokkal puhább növényekkel táplálkoztak, mint modern unokatestvéreik.

Ezek a bolgár állatok azonban nem a mai óriáspandák (Ailuropoda melanoleuca) közvetlen ősei, hanem csak azok közeli rokonaihoz, amelyek körülbelül 6 millió évvel ezelőtt éltek Európa keleti peremén. A szakértők szerint a faj körülbelül akkora vagy valamivel kisebb méretű lehetett, mint a mai óriáspandák.

A Bulgária északnyugati részén felfedezett kövület kapcsán a tudósok úgy vélik, hogy az ősi panda valószínűleg egy mocsaras erdőben élt, és azt található növényzetből lakmározott.

A Journal of Vertebrate Paleontology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a modern pandákkal ellentétben fogainak csúcsa nem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy porrá törje a bambusz fás szárát. A választott tápláléka ezért ehelyett valószínűleg valami „lágyabb" volt. Ennek ellenére a fogai mégis alkalmasabbak voltak a „keményebb" ételek megrágásához, mint a régebbi rokon fajoknak.

A tanulmány szerint ez a felfedezés jól illeszkedik ahhoz az elképzeléshez, miszerint a modern óriáspandák a húsevő medvéből fejlődtek ki, amivel betöltenek egy évmilliókkal ezelőtti ökológiai rést.

Európa óriáspandája, a Agriarctos nikolovi rekonstrukciós rajza Forrás: Velizar Simeonovski, Chicago

A más fajokkal, különösen a ragadozókkal és feltehetően más medvékkel való valószínű versengés megmagyarázza, hogy az óriáspandák közelebbi specializálódást mutatnak a növényi táplálékokhoz nedves erdei körülmények között

– mondta Nikolai Spassov paleontológus, a bolgár Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Hozzátette: az óriáspandákat gyakran nevezik élő kövületeknek, mivel evolúciós történetük során nagyon keveset változtak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a családfájuk „egyenes". Sőt, valójában számos, különböző ág létezik, amit a kutatók nehezen tudnak összefonni.

A szakemberek úgy gondolják, lehetséges, hogy az óriáspandák a húsevő medvékből fejlődtek ki Európában, mielőtt kelet felé indultak volna.

De az is lehetséges, hogy Ázsiából származnak, míg egy másik ág Európa felé terjedt, ahol kihalt. A modern óriáspandák legvalószínűbb rokona Kínában élt mintegy 8 millió évvel ezelőtt.

A bolgár panda az Agriarctos nikolovi nevet kapta Ivan Nikolov bolgár paleontológus után, aki először katalogizálta a fogakat az 1970-es években; ez az újonnan leírt faj lehetett Európa egyik utolsó pandája.