Márai, az Andrássyak, és a Felvidék kőbe faragott gótikus csodái
A kassai Szent Erzsébet-dóm távlati látképe
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Ha Szlovákiáról mint úti célról esik szó, akkor legtöbben a műemlékekben gazdag pezsgő életű fővárosra, Pozsonyra, vagy a téli síturizmus és a természetjárás népszerű célpontjára, a havas bércekkel ékesített festői szépségű Magas-Tátrára gondolnak. Pedig a magyar határtól alig egy-két órás autóútra olyan középkori és más műemléki csodákat fedezhetünk fel, amelyek európai viszonylatban is különleges kulturális értékeknek számítanak.
" A dóm ködeben úszott mint egy várrom, nagy és biztos pontként a világon."
(Márai Sándor)
Az egykori Magyar Királyság felvidéki területét, Kassa és a bányavárosok vidékét nem érte el a 16. századi oszmán hódítás. A középkori magyar állam 1526-ban a mohácsi csatavesztéssel bekövetkezett katasztrófája, majd Buda 1541-ben történt török megszállása után a három részre szakadt ország északi vidéke - a mai Szlovákia területe –, Habsburg I. Ferdinánd magyar és cseh király – későbbi német-római császár – koronájának fennhatósága alatt maradt.
A felvidéki bányavárosok elfoglalására az oszmán hatalom csak egyszer tett komolyabb kísérletet, az 1552-ben elindított hadjáratával. Kara Ahmed pasa, szultáni szerdár, és Hamid Ali budai beglerbég egyesített seregét azonban a Felvidék kapujaként emlegetett egri vár védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt visszaverték,
ezért Kassa és a bányavárosok is megmenekültek a török uralom rémétől.
Ennek köszönhető, hogy a török megszállta hódoltsági területekkel szemben, itt legnagyobb részt épségben fennmaradtak a már a középkorban is virágzó városi élet műemlékei, és a román, illetve a gótikus templomépítészet megannyi remeke.
Ezek közül is kiemelkednek a Gömör-Kishonti régió eredeti állapotukban fennmaradt és középkori freskóikról elhíresült gótikus templomai, amelyek a szlovák állam kezdeményezésére ma már az Európai örökség részét alkotják. A magyar utazók körében talán kevéssé ismert felvidéki gótikus műremekek felfedezése különleges kulturális-történelmi élményt kínál.
Lenyűgöző középkori hangulatot áraszt a gótika időtlen csodája
A fantasztikus élményekkel kecsegtető „gótikus túrát" célszerű a magyar határhoz egészen közel fekvő Kassán ( szlovákul: Košice ) elkezdeni, ami az idei év elején átadott új autópálya-szakasznak köszönhetően Budapestről most már végig autósztrádán haladva érhető el.
A nagy múltú Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, a róla elnevezett kerület és járás központja, valamint katolikus érseki, illetve evangélikus püspöki székhely, amely 2013-ban elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet.
A város műemlékekben gazdag történelmi magjának ékköve az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett dóm, a gótikus építészet egyik kiemelkedő remeke. A 13. században az egri püspök fennhatósága alá tartozó településen – a mai dóm helyén – egy 1283-ból származó oklevél tanúsága szerint már állt az első, szintén Szent Erzsébetnek szentelt templom. A kassai Fő utca központi szakaszán álló dóm a maga 1200 négyzetméteres alapterületével és ötezer fős befogadó képességével
Szlovákia legnagyobb temploma, egyben Európa legkeletebbre fekvő gótikus székesegyháza.
A jelenlegi dóm előtt a 13. században épült templom 1378-ban leégett; ezután fogtak hozzá az új katedrális felépítéséhez, ami közel másfél évszázadon át tartott, és csak 1520-ra fejezték be teljesen a háromhajós hatalmas székesegyház építését. Az Anjou-korban, 1380 körül elkezdett építkezés érdekes dokumentuma IX. Bonifác pápa 1402-ben kelt bűnbocsánati bullája, amellyel a templom építését támogatta.
1461-ben épült meg a Mátyás-torony, valamint az ehhez tartozó királylépcső. A királyi díszerkély alatt olvasható kőbe vésve Brandysi Jiskra János 15. századból származó hűségesküje. A város 1491-es ostroma idején a dóm is súlyos károkat szenvedett, amiket csak 1520-ra állítottak helyre teljesen. A 16. század derekán ismét tűzvész rongálta meg a katedrálist.
A Bocskai-felkelés idején, 1604-ben a katolikus székesegyház lutheránus kézre került, majd az 1670-es években Johann Caspar Ampringen, a német lovagrend nagymesterének helytartósága idején ismét visszakerült a katolikusokhoz. 1682-ben a Habsburg-abszolutizmus ellen fellázadt Thököly Imre foglalta el a várost, aki a protestánsoknak adta vissza a Szent Erzsébet dómot. A kassai dóm 1687-től lett ismét katolikus székesegyház.
A dóm altemplomában 1906-ban ünnepélyes szertartás keretében temették újra Rákóczi Ferenc, a „ nagyságos vezérlő fejedelem" Törökországból hazahozott hamvait.
Ugyancsak a dóm kriptájában nyugszik a fejedelem anyja, Munkács várának hős védője, Zrínyi Ilona, valamint legidősebb fia, Rákóczi József, a kuruc szabadságharc két legendás hadvezérével, Stribik Miklós „ezereskapitánnyal" és Bercsényi Miklós gróffal együtt.
A kripta magyar nyelvű idegenvezetéssel is látogatható.
A dóm lenyűgöz középkori hangulatot árasztó szárnyas főoltára Hunyadi Mátyás uralkodása idején, 1474 és 1477 között készült. ( Mátyás király életnagyságú szobra díszíti a déli kapu háromszög alakú oromzatát.) A 12,5 méter magas szárnyas oltár tablóképein Szent Erzsébet élete elevendik meg 12 táblán.
Egy kassai polgár, aki haláláig imádta szülővárosát
A magyarországi utazók számára kihagyhatatlan célpont a dómhoz közel fekvő Mészáros utcában álló Márai emlékház és múzeum. Kassa egyik leghíresebb szülötte, a magyar irodalomtörténet neves alakja, Márai Sándor (Kassa, 1900. április 11.,- San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) a jelenleg múzeumként funkcionáló házban töltötte el a fiatalkorát.
Az emlékházat részben a magyar állam, részben pedig a szlovák Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával újították fel,
amely 2019 óta megszépülve várja a látogatókat.
A múzeum fenntartási költségeit a szlovák kulturális minisztérium, valamint a Csemadok fedezi. A most látható állandó tárlat kialakításban komoly szerepet játszott a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum.
A tárlaton az író személyes tárgyai és művei mellett eredeti bútorok, fotók és festmények idézik fel Márai életét, audiovizuális installációk segítségével hallgathatjuk meg az író hangját, illetve magyar nyelvű audioguide segítségével járhatjuk végig a kiállítás termeit.
A belváros műemlékei közül kiemelkedik a dóm közvetlen közelében álló, 1628-ban épült reneszánsz stílusú 45 méter magas Orbán-torony, amely a 16. századi harangtorony helyén épült. Az eredetileg 1557-ben öntött Szent Orbán-harang ugyanis túl súlyosra sikeredett, amit már nem bírt el a dóm toronyszerkezete. A antik harangot most a torony előtt kiállítva láthatjuk. A Fő-tér keleti oldalán áll a vaskos kettős tornyú, 1681-ben késő reneszánsz, kora barokk stílusban épült premontrei templom.
A templom melletti keresztutca túloldalán található Kassa legrégebbi, a 15. századból származó lakóépülete, amelynek a falai között tartotta meg 1626-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Brandenburgi Katalin a lakodalmát.
A magyar látogatók számára külön kuriózum a híres Rodostói-ház,
Rákóczi Ferenc fejedelem egykori rodostói lakhelyének hajszálpontos rekonstrukciója, amely a középkori városfalhoz közel, a Hóhér-bástya közelében áll.
A Fő-téren található egy másik nevezetesség, az 1899-ben épült szecessziós és historizáló stíluselemeket egyaránt magába foglaló Állami Színház. Az eredetileg ennek helyén állt német színházban adták elő 1833-ban a Bánk bán ősbemutatóját.
Az óvárosban tett séta közben betérhetünk a Fő-tér valamelyik hangulatos teraszos kávézójába vagy éttermébe, élvezve az óváros nyüzsgő, színes forgatagát.
A bányavidék egyedülálló gótikus csodái
Kassa közelében, a Rozsnyói járás területén fekvő Gecefalva ( szlovákul Koceľovce ) legfőbb nevezetessége a település középpontjában álló 14. századi evangélikus templom. A községet német telepesek alapították a 13. század első felében, amelynek a Csetneki család tagjai voltak az első földesurai. A 14. század elején emelt gótikus templom unikális jellegű középkori műemlék, mivel soha sem lett átépítve, enek köszönhetően pedig mind a mai napig az eredeti, 14. századi állapotát őrzi.
Az 1350 után készült falfestmények európai viszonylatban is a legnagyobb egybefüggő 14. századi freskóegyüttesnek számítanak.
Az óriási falfelületet díszítő freskók szinte a padlózatig leérnek.
Az északi oldal falfestményein a szenvedéstörténetet láthatjuk, a szentély zárófala a Kálváriát és a 12 apostolt örökíti meg, a déli falfelületet pedig Jézus Jeruzsálembe való bevonulása, a keresztről levétel és a sírba helyezés jelenetei díszítik.
A gecefalvi gótikus templom a Felvidék egykori bányarégiójában fekvő tizenkét másik középkori templommal együtt az Európai örökség része. A reformáció kibontakozása után, a 16. század első évtizedeiben az itt élő német bányászok áttértek az ágostai hitvallásra.
A lutheránussá tett templom freskóit lemeszelték,
mivel a protestáns keresztények bálványozásnak tartják a templomi szobrokat és festményeket.
Paradox módon, a freskók lemeszelése óvta meg ezeket a felbecsülhetetlen művészettörténeti értékkel rendelkező alkotásokat az utókornak.
A falfestmények feltárása 130 éve kezdődött el, a freskókat pedig az 1950-es években szakszerűen restaurálták. Az 1763-ban felállított főoltár, illetve a szószék barokk stílusú.
A közelben, a Rozsnyói járásban festői lankák között bújik meg Martonháza ( szlovákul Ochtiná), az egykori bányavidék arany és vasércbányászatáról híres települése. A 13. században az ugyancsak német bányászok által alapított apró települést jelenleg alig több mint 500-an lakják. Martonházát először IV. Béla király egyik 1243-ban keltezett oklevele említi meg, amit a mongol betörés idején magát kitüntetett Bors-nemzetségnek adományozott.
Az 1557-ben Bebek Ferenc birtokába került település a 17. században élte a fénykorát, amikor két papírmalom és több vashámor is működött itt. A bányászat hanyatlásával Martonháza elvesztette korábbi jelentőségét,
és az 1710-ben kitört pestisjárvány csaknem teljesen kiirtotta a falu lakosságát.
Az apró község legfőbb nevezetessége a lutheránus templom, amelynek a 13. századból származnak az alapjai.
Az egyhajós gótikus templom pompás 14. századi freskói nagyjából egyidősek a gecefalvi falfestményekkel, a művészettörténészek szerint pedig még az alkotójuk is közös lehet. Az Európai örökség 12 bányavidéki középkori temploma közül kétség kívül a Csetnek (szlovákul Štítnik ) szívében álló gótikus dóm a legmonumentálisabb. A 13. században a Bebek-család birtokában állt település egykor szász bányaváros volt.
A korabeli források szerint Csetnek plébániatemploma 1355-ben már állt. Ez a hatalmas főhajóval rendelkező gótikus csoda sem lett átépítve, hanem a geceházi templomhoz hasonlóan megőrizte eredeti formáját. A főhajó apszisa a 13 századból való, a magasra húzott falak és támpillérek a freskókkal együtt a 14. századból valóak.
A templom halhólyagos csúcsíves ablakait az 1460-as években alakították ki. A késő reneszánsz stílusú díszes főoltárt 1637-ben építették. A templom tőszomszédságában álló vízivár a 13. század emléke, amit a 17. század végén udvarházzá alakítva I. Rákóczi Ferenc birtokolta.
A csetneki, a gecefalvi és martonfalvi templomok a középkor egyfajta időkapszuláiként mind a mai napig a felvidéki gótika páratlan csodái.
A "vasgróf" rezidenciája elkerülte az 1945 után jellemző kastélysorsot
A Rozsnyótól hat kilométerre északra, közvetlenül a Gömör-Szepesi-érchegység lábánál fekvő betléri Andrássy-kastély a Kassai kerület egyik legszebb műemléke. A nagy múltú magyar főrendi család, az Andrássyak, a 18. század elején az egykori középkori Bebek-vár alapjaira építették rá a mai kastély elődjének számító első főúri lakot. A középkori vár sarokbástyáival beépített kastély varázslatos környezetben, a Sajó völgyében, egy sűrű erdőkkel borított hegyoldal alatt áll.
Az eredetileg barokk stílusú kastélyt a 19. század elején klasszicista, majd a század végén az egyik leghíresebb Andrássy, a világkörüli utazásairól elhíresült „vasgróf", Andrássy Manó építtette át a kor ízlése szerinti romantikus-historizáló stílusban.
Ezt, az 1880-as években kapott külsőt mind a mai napig megőrizte a pompás épületegyüttes. A kastélyt egészen a második világháború végig a család tagjai lakták, akik 1945-ben a Vörös Hadsereg alakulatai elől nyugatra menekültek.
A betléri Andrássy-kastély nagy szerencséjére elkerülte az arisztokrata kastélyok többségének a kommunista rendszerekben 1945 után kijutó sorsot, ugyanis eredeti bútorzatával együtt sértetlenül fennmaradt. Ezt egyrészt a családot rendkívül tisztelő és nagyra becsülő környékbelieknek, másrészt a kastélyba beszállásolt szovjet parancsnoknak köszönhette, aki megakadályozta a kastély feldúlását és kifosztását.
A kastélyt a csehszlovák hatóságok államosították, és felismerve kulturális értékét, 1954-ben műemlékké nyilvánították. A kastély csaknem húsz évig tartó szakszerű felújításon esett át, amit 1994-re fejeztek be. A betléri Andrássy-kastély 1985 óta a szlovák nemzeti kulturális örökség része,
a gyönyörű műemlék épület restaurálást pedig 1994-ben Europa Nostra díjjal jutalmazták.
A kastély Gömör egyik leglátogatottabb műemléke, amely napjainkban múzeumként funkcionál és egész évben látogatható.
A kastély egyik ékessége a mesterséges vízeséssel és csónakázó tóval ékesített 57 hektáros angolpark, ami a számos kerti pavilon és szobor mellett még egy mesterséges barlanggal is büszkélkedhet.
A kastély szobái és lakosztályai az eredeti antik családi bútorokkal vannak berendezve,
a szalonokban nagy értékű festmények, porcelán és fegyvergyűjtemények láthatók. A kastély egyik fő nevezetessége a nagy könyvtárterem. A 15 ezer kötetes, és felbecsülhetetlen értékű könyvritkaságokból álló gyűjteményt Andrássy Leopold alapította 1790-ben.
A nagy lépcsőfeljáró felett látható ősgaléria portréi a sok évszázados múltra visszatekintő főúri család tagjait ábrázolják. Az alagsori részben lettek kiállítva Andrássy Manó kelet-afrikai vadászatainak trófeái, ahol időszakosan berendezett kiállítások is megtekinthetők.
A kastélyt felkereső látogatókat magyar nyelvű idegenvezetéssel is várják.
A pálosok titkai a Gombaszög-völgy mélyén
A Kassa környéki felfedezőutunk során érdemes programba iktatni a Nyitra megyei Gombaszöget. A vadregényes gombaszögi völgy már csaknem egy évszázada, 1928 óta népszerű kulturális kiránduló központnak számít.
A völgyet övező lankák a nagyon távoli múltról mesélnek. 1942-ben, a nemzetközi hírű magyar geológus, Kretzoi Miklós itt bukkant rá a gombaszögi kardfogú tigris fosszilis maradványaira, és ugyancsak itt fedezték fel azt a messze földön híressé lett cseppkőbarlangot, ami felkerült az UNESCO védett örökségek listájára.
A völgy egyik különleges történelmi emléke a 14. századi pálos kolostor ásatási területe. Az esztergomi Boldog Özséb alapította rend a 14. században telepedett le Gombaszögön, a kolostort a környék akkori földesura, Bebek György alapította. A rendkívül nagy hatalmú főúr lelkes műpártoló volt, ö hívta meg többek között azokat az itáliai mestereket is, akiktől a környék varázslatos középkori freskói származnak.
Öt éve folyik a kolostor régészeti feltárása, ami már eddig is szép eredményeket hozott. Sikerült felfedezni egy olyan nyolcszögletű templom maradványát, amelyből eddig csak hármat ismertek a közép-európai régióban.
A páratlan történelmi értékű műemléki romok feltárásával és gondozásával a helyi Gombaszög Egyesület foglalkozik. 2015-ben az egyesület a magyar kormány támogatásával visszavásárolta a gombaszögi völgy egy részét, ahol minden évben magyar ifjúsági találkozót szerveznek.
A elmúlt években a gombaszögi ifjúsági fesztivál országos rendezvénnyé nőtte ki magát, amelyre nemcsak Szlovákiából, hanem Magyarországról, sőt, az egész közép-európai térségből érkeznek a fiatal fesztiválozók.
Az egyesület képviselője, Orosz Örs, a Nyitra Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok és idegenforgalmi bizottsági elnöke szerint még nagyon sok rejtőző, illetve kihasználatlan értékkel rendelkezik a régió. A völgy, mint kulturális-szabadidőközpont kiépítése gőzerővel folyik, jelenleg egy 500 méter hosszú drótkötélpályán végzik az utolsó simításokat, ami az UNESCO örökségi helyszínt fogja összekötni a műemlékekkel.
Az elnöknek tökéletesen igaza van abban, hogy ez a vidék a kulturális, természeti és történelmi értékek valóságos tárháza, aminek felfedezése egészen különleges élményeket kínál.
(A cikk megírását a Slovakia Travel - Szlovák Turisztikai Képviselet támogatta.)
origo.hu
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet
origo.hu
Miss Universe: nem kímélik a győztes nőt
borsonline.hu
80 rendőr és mentőhelikopter is kereste az eltűnt 9 évest: kiderült, saját anyja hagyta egy erdőben
mandiner.hu
A Puskás Aréna lelátóján is feltűnt a német szurkolók üzenete Orbán Viktornak (FOTÓ)
ripost.hu
"Felrobban az internet" - Ronaldo sokkoló bejelentést tett
vg.hu
Valósággal szivattyúzzák ki a pénzt a magyarok - már több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak külföldi bankbetétekben
origo.hu
Az angol sztárfocista felvállalta kapcsolatát a párductestű szőke szépséggel - galéria
nemzetisport.hu
Csütörtöki sportműsor: a Szeged és a Veszprém is meccset játszik a kézi BL-ben
origo.hu
Hátborzongató részletek derültek ki az Andrei Mangra elleni támadásról
origo.hu
Kerek fenék, csodamellek: felfedezésre vár a bombázó röpis
origo.hu
Egyes termékeket féláron adnak a Lidlben - de csak egy napig
origo.hu
