Az amerikaiak a szovjeteket megelőzve lecsaptak a két legfontosabb német tudósra, Wernher von Braunra és helyettesére, Arthur Rudolphra. Ők lettek a későbbi Hold-program vezetői. Von Braun hosszú éveken át lobbizott azért, hogy az Egyesült Államok, Oberth tervei alapján, építsen egy katonai űrállomást a szovjetek ellen.
Ha nem akarjuk, hogy kicsavarják a kezünkből a világűr feletti ellenőrzést, azonnal cselekednünk kell,
érvelt a mérnök, aki alig néhány évvel korábban, a II. világháború idején, a peenemündei kísérleti rakétatelepén szemrebbenés nélkül használta a zsidó és hadifogoly kényszermunkások tömegeit, és nézte végig az SS kegyetlenkedéseit a szerencsétlenekkel szemben.
Von Braun a nyilvánosság előtt békésebb húrokat pengetett. 1952-ben arról írt, hogy
elkerülhetetlen egy űrállomás megépítése, mert ez lesz a világűr felfedezésének kiindulópontja.
A német tudós ekkor már a hadsereg irányított rakétafejlesztő csoportjának műszaki igazgatója volt. Egy hatalmas, 80-90 méter átmérőjű, kerék alakú, percenként háromszor körbeforgó, és így mesterséges gravitációt előállító, gumiból készült űrbázist vizionált, amelyet alacsony, 2 ezer kilométer pályán képzelt el. Von Braun rajzai inspirálták később Stanley Kubrick világhírű filmjének, a 2001: Űrodüsszeia című alkotásnak űrállomását.
Von Braun úgy tervezte, hogy erről a hatalmas űrállomásról indulnak majd az űrhajók a Holdra. Ugyanakkor, hogy a 4 milliárd akkori dollárra becsült építési költség ne sokkolja a politikai vezetést, azt is írta, hogy
az építmény a béke sosem nyugvó őre lesz, egyszerre lesz erőd és laboratórium.
80 ember szolgált volna az űrállomáson, és éjjel-nappal kamerákkal, infratávcsövekkel és radarokkal figyelték volna a Földet.
Minden kontinenst, minden országot, minden várost szemmel tarthatunk majd, és nem fordulhat elő, hogy bárki észrevétlenül előkészületeket tehessen egy támadásra ellenünk.
A nemrég még lelkes náci tudós az űrállomás egyéb praktikumára is rámutatott, amikor azt a – szerinte egyébként ijesztő – lehetőséget felvetette, hogy az űrállomásról nagyszerűen lehetne atombombákat dobni az ellenségre. Azt is hangsúlyozta, hogy
szovjet háborús készülődés esetén az űrállomásról atomrakétákkal kell majd megakadályozni a háborút.
Érdekesség, hogy Von Braun személye és munkája egy másik Kubrick-filmben is megjelenik. A Dr. Strangelove c. filmben a kerekesszékes tudós, aki
véletlenül Mein Führernek szólítja az amerikai elnököt, és akinek a jobb karja önmagától náci tisztelgést hajt végre,
von Braunt jelképezi.
Von Braun a hidegháború idején meghívta Oberthet az Egyesült Államokba, hogy vegyen részt az amerikai rakéta- és Hold-programban. A Halálcsillag ötletének atyja 1961-ben újra megpróbálkozott azzal, hogy támogatókat szerezzen az űrtükörnek, amelyet ezúttal polgári célokra akart felhasználni. Oberth azzal indokolta a találmánya hasznosságát, hogy meg lehetne változtatni vele a Föld klímáját.
Egyebek mellett azt javasolta, hogy olvasszák fel a sarkvidéki jeget, mert az így nyert édesvíz lakhatóvá tehetné a Szaharát és más, elsivatagosodott területeket. De jó gondolatnak tartotta azt is, hogy a városok 24 órás fényt kapjanak az űrből, így sosem lenne éjszaka.
A Halálcsillag gondolata 2016-ban éledt újra, amikor 34 ezren írták alá azt a vicc-petíciót, hogy Amerika valósítsa meg a sci fi filmben látott, bolygópusztító Halálcsillagot.
Mivel a kormány azt vállalta, hogy minden olyan kezdeményezést hivatalosan megvizsgál, amelyet 25 ezren támogattak, a Fehér Ház kénytelen volt reagálni.
A kormány egyetért a munkahely-teremtés és az ország védelmének fontosságával, de a Halálcsillag megépítése nem szerepel a tervei között,
írta a hivatalos válaszában Paul Shawcross, a kormány tudományos költségvetési vezetője.
A Fehér Ház a költségeket
850 kvadrillió dollárra becsülte
(ez a 850 után tizenöt darab nullát jelent).
A költségvetési deficit csökkentése mellett lehetetlen egy ilyen beruházás. Főleg egy olyan beruházás, amely ekkora adófizetői terhet jelentene, de egyetlen egyszemélyes űr-vadászgép meg tudna semmisíteni, állt a hivatalos indoklásban.
A válaszban az is hangsúlyos volt, hogy az Egyesült Államok nem támogatja más bolygók felrobbantását.