Kiaknázzák a vízbontásssal nyert hidrogénben rejlő lehetőségeket

Támogatnák a napelem-kapacitás bővítését

A fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonság megingása, a globális felmelegedés, a megújuló energiaforrások kiaknázása az időszakosan megtermelt többletenergia tárolása felé irányítja a figyelmet, írja a hozzánk eljuttatott közleményében a Pécsi Tudományegyetem (PTE). Ennek érdekében kutatások zajlanak a 2022 júniusában a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) átadott Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben. A Nemzeti Labor hazánk dekarbonizációs céljainak elérését támogatja, ezért a következő 3 és fél évben a PTE, mint konzorciumvezető, 9 partnerével együttműködve létrehozza a kis környezeti lábnyomú energiatechnológiák, különösen a hidrogéntechnológiák és a szén-dioxid-hasznosítás tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, valamint iparjogvédelmi bázisát.

Ahogy arra a Pécsi Egyetem rámutatott, a közelmúltban kibontakozott nemzetközi konfliktus és az ebből is fakadó energiaválság tovább erősítette a megújuló energiák iránti igényt és az energia tárolásának fontosságát.

A vízbontásssal nyert hidrogén formájában eltárolhatjuk akár a napelemekkel, akár a szél- vagy atomerőművekkel megtermelt energiát, a tüzelőanyag-cellák pedig a villamos energiává való átalakítást teszik lehetővé.

A pécsi szakemberek szerint az új technológia elterjedése jelentősen hozzájárulhat Magyarország energiaellátás biztonságának növeléséhez, mivel támogatja a rendszer több lábon állását, elsősorban a napelem-kapacitás bővítését, az atomenergia-termelés megőrzése mellett. Az energiaellátásban az egyik legnagyobb problémát jelenleg a szabályozhatóság jelenti, ha huzamosabb ideig erősen süt a nap és közben alacsony a fogyasztás, többletenergiát termelnek a napelemek, a fölöslegessé váló villamos energiát azonban nem könnyű eltárolni.

A pécsiek úgy vélik, hogy erre jelent megoldást a hidrogén, mint energiahordozó, azonban a technológia még nem forrt ki teljesen.

Támogatnák a napelem-kapacitás bővítését Forrás: PTE

A Nemzeti Labor kutatás- és oktatásfejlesztési tevékenységei azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon is elindulhasson a hidrogéngazdaság, amihez szükséges, hogy megfelelő technológiák álljanak rendelkezésre, és hozzá olyan szakemberek, akik ezeket képesek üzemeltetni.

A hidrogéntechnológiával kapcsolatos kutatások világszerte felélénkültek, Pécsett mintegy másfél évtizede folynak kutatások ezen a területen, a Nemzeti Labor létrejötte pedig a meglévő kutatási témák közé egy új, modern és kurrens tárgykör beemelését teszi lehetővé.

A projekt keretében a PTE-n belül három szervezeti egység, a Műszaki és Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar vesz részt a tüzelőanyag-cellákra és egyéb hidrogéntechnológiai vonatkozású fejlesztésekre fókuszált kutatásokban.

A PTE MIK-en négy csoportot alakítottunk ki: az egyik hidrogénmeghajtású autonóm drónfejlesztéssel foglalkozik, a másik roncsolásmentes – elektromos impedancia mérés alapú – diagnosztikai módszereket hoz létre

– mondta Vér Csaba, a kar tudományos segédmunkatársa. – A harmadik a tüzelőanyag-cella elektromos részegységeinek, perifériáinak fejlesztését végzi és értékes nyersanyagok újrahasznosítását vizsgálja, a negyedik csoport feladata pedig az oktatásfejlesztés lesz.

Hozzátette: utóbbi keretében nemzetközi projekteket, valamint új képzési formákat dolgoznak ki.