A 3200 Phaethon néven ismert űrszikla körülbelül 5,4 kilométer széles, és pályája minden más ismert aszteroida pályájánál közelebb van a Naphoz; legalább 20,9 millió kilométerre közelíti meg a csillagot, ami a Merkúr-Nap távolságnak mindössze a fele. A Phaethon Nap körüli keringése 524 napig tart, és olyan közel kerül a Földhöz, hogy a szakemberek potenciálisan veszélyesnek minősítették. A Phaethon 2017-ben járt a legközelebb bolygónkhoz, ekkor 10,3 millió kilométerre volt tőlünk. Ennek az aszteroidának a hátrahagyott törmeléke felelős a híres Geminidák meteorrajért.
Az Amerikai Csillagászati Társaság bolygótudományi részlegének idei konferenciáján egy kutatócsoport meglepő felfedezést tett közzé:
kiderült, hogy a Phaethon pörgése egyre inkább gyorsul.
Egy teljes fordulat megtételéhez 3,6 órára volt szüksége eddig az űrsziklának. Ez az időtartam rövidült most 4 ezredmásodperccel (milliszekundum).
Ez elsőre nem hangzik soknak, néhány ezer vagy millió év alatt azonban drasztikusan megváltoztathatja az aszteroida pályáját.
A csillagászok 1983-ban észlelték először a Phaethont, és azóta is nyomon követik pályáját. Ennek köszönhetően a Phaethon pályájáé az egyik leginkább feltérképezett kisbolygó-útvonal. A több évtizeden át gyűjtött adatokat felhasználva az új kutatás megpróbálta minden eddiginél részletesebben szimulálni a Phaethon méretét, alakját és forgását.
A kutatócsoport megállapította, hogy a földközeli aszteroida alakja egy búgócsigáéra emlékeztet. Ez az alak sok aszteroidára jellemző, többek között ilyen kisbolygó a 162173 Ryugu is, amelyre 2018-ban szállt le a Japán Űrügynökség (JAXA) aprócska űrhajója. Amikor a kutatók elkezdték elemezni a Phaethon forgását, észrevették, hogy valami nincs rendben.
Az alakmodell előrejelzései nem voltak összeegyeztethetőek a kapott adatokkal"
– mondta Sean Marshall csillagász, a kutatás vezetője.
A modell által mutatott fényesség és a Phaethon tényleges fényessége nem volt szinkronban egymással, ebből pedig a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a kisbolygó forgása évről évre gyorsul.
Nagyon ritka, hogy egy aszteroida forgása megváltozzon. A Phaethonon kívül eddig mindössze 10 aszteroidánál figyeltek meg hasonló jelenséget. Hogy képben legyünk a számokkal, a NASA adatai szerint összesen 1,1 millió aszteroidát ismerünk. Kivételes esettel szembesültek tehát a kutatók.
Nem világos pontosan, hogy miért gyorsul fel a Phaethon forgása. Az aszteroida üstökösszerű csóvája azt jelzi, hogy tömege fokozatosan csökken, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a forgás sebessége is változik. A kutatók azonban úgy vélik, hogy az aszteroida szokatlan csóvája annak az eredménye, hogy a felszíne túlhevül, ahogy a Naphoz közelít.
Ezért a legvalószínűbb magyarázat az, hogy az aszteroida felszínének csapódó, Napból érkező sugarak változtatják meg a kisbolygó forgását.
A Phaethon szokatlan tulajdonságai miatt a JAXA a földközeli kisbolygót választotta egyik következő aszteroida-missziójának célpontjául. A 2024-es DESTINY+ küldetés keretében egy űrszondát fognak indítani, amely 2028-ban elrepül a Phaethon mellett. Az aszteroida feltérképezése vélhetően arra is választ fog adni, hogy miért gyorsul a forgása.