Akinek az Alzheimer-kór gyógyításában is alapvető szerep jutott

Avram Hershko kapta idén a Debreceni Egyetem uDEsia-díját

December 31-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Avram Hershko Nobel-díjas magyar születésű izraeli biokémikus.

A család 1950-ben vándorolt ki Izraelbe

Herskó Ferencként született Karcagon 1937. december 31-én. Édesapját, Herskó Mózest 1943-ban az orosz frontra vitték munkaszolgálatra, ő a következő évben fiútestvérével és édesanyjával a helyi, majd a szolnoki gettóba került. Innen bevagonírozták őket, ám a transzportot ismeretlen okból Auschwitz helyett Bécs környékére irányították, és egy osztrák kisváros munkatáborában élték túl a háborút. A harcok végeztével visszakerültek Karcagra, majd ötéves hadifogság után édesapja is hazatért. A család 1950-ben vándorolt ki Izraelbe, ahol Hershko a középiskola után az orvosi egyetemre iratkozott be.

Avram Hershko kapta idén a Debreceni Egyetem uDEsia-díját Forrás: Debreceni Egyetem

Ekkor „szeretett bele" a biokémiába, és eldöntötte, hogy – bár két évig gyakorló katonaorvosként is működött – a kutatásnak szenteli életét.

1969-ben szerzett PhD fokozatot, majd két évig a San Franciscó-i egyetemen végzett kutatásokat. Izraelbe visszatérve az újonnan létesített haifai orvosi egyetem biokémiai tanszékének vezetője lett. A viszonylag kis intézményben születtek legfontosabb felfedezései, emellett dolgozott a jeruzsálemi egyetemen és az Egyesült Államokban is. Nevéhez fűződik a szükségtelenné vált fehérjék lebontásában döntő szerepet játszó ubikvitin nevű fehérje felfedezése.

Hershko több rangos kitüntetés birtokosa

A fehérjelebontó protein felfedezéséért 2004-ben kémiai Nobel-díjat kapott - megosztva az izraeli Aaron Ciechanoverrel és az amerikai Irwin Rose-zal, így ő lett a tizennegyedik magyar, illetve magyar származású Nobel-díjas. A három tudós éveken át kutatta közösen, hogyan bomlanak le a test fehérjéi, eközben fedezték fel a sejtek egyik legfontosabb ciklikus folyamatát, a proteinek lebontásának szabályozását. Az ubikvitin molekulák elkülönítik a leépülésre, pusztulásra ítélt fehérjemolekulákat, majd a sejtek lebontják a számukra feleslegessé váló fehérjéket.

Az ubikvitin szabályozó fehérje többféle gyulladásos betegség gyógyítására alkalmas, valamint a csontvelőrák, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór gyógyításában is alapvető szerepet játszhat.

Avram Hershko portréja 2004-ből Forrás: AMOS BEN GERSHOM/Government Press Office

Hershko több rangos kitüntetés birtokosa, így átvehette az Adam Lasker-díjat (az ezzel kitüntettek több mint fele a Nobel-díjat is megkapta), az izraeli Wolf-díjat, az amerikai Tudományos Akadémia díját, a legrangosabb szaklapokban publikál és elismert szakkönyvek szerzője.

2004-ben szülővárosa, Karcag díszpolgára lett, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, 2022-ben a Debreceni Egyetem uDEsia-díját ítélték neki.

Ő maga a rossz emlékek miatt nem nagyon szeret Magyarországra jönni, de idén ő tartotta a Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésének ünnepi előadását. Három fia közül a legkisebb a budapesti orvostudományi egyetemen tanult.

(MTVA Sajtóarchívum)