Megmagyarázhatatlanul rejtélyes követ találtak egy ausztrál parkban

Illusztráció

Rejtélyes követ találtak egy ausztrál parkban. Először aranynak hitték, aztán kiderült, jóval értékesebb annál.

Még 2015-ben egy ausztrál férfi, David Hole fémkeresővel kutatott a Maryboroughi Regionális Parkban. Hamarosan egy különös, nehéz és vörös színű szikladarabra bukkant az agyagos talajban. Úgy hitte, ha feltöri a követ, aranyat talál majd benne. Maryborough ismert aranylelőhely volt a 19. században, ezért sem voltak alaptalanok a reményei.

Különféle módszerekkel próbálta felnyitni a kődarabot, azonban minden esetben kudarcot vallott. Azt gyanította, talán nem is arannyal van dolga, és igaza lett; a későbbi vizsgálatok megerősítették, hogy egy nagyon ritka meteoritot talált.

A 4,6 milliárd éves, 17 kilós meteoritot végül gyémántvágóval sikerült felaprítani. A mintákat a Melbourne-i Múzeum geológusa, Dermot Henry elemezte. A meteoritok tizedmilliméterestől a centiméteres méretig terjedő nagyságú kicsiny fémes ásványokat, úgynevezett kondrumokat tartalmazhatnak.

Ezeknek a parányi szerkezeteknek a vizsgálata alapján a kutatók megállapították, hogy a parkban megtalált meteorit főként vasból áll, vagyis a H5 kondrit típusba sorolható.

Illusztráció Forrás: AFP/Fred Tanneau

A meteoritok az űrkutatás legolcsóbb formái. Visszavisznek minket az időben, így betekintést nyújtanak a korai Naprendszer (és benne a Föld) keletkezésébe és kémiájába"

– magyarázta Henry, aki szerint az űrsziklák még ennél is többet elárulhatnak a kozmikus múltról; egyes kődarabok „csillagport" tartalmazhatnak, azaz olyan régen elpusztult csillagok maradványait, amik sokkal ősibbek a Napnál. Más ritka meteoritok szerves molekulákat, például az élet építőköveit, aminosavakat rejthetnek.

Egyelőre nem tudni, a meteorit honnan érkezett és mennyi ideje van már a Földön. A Naprendszer korai időszakában a kavargó port és a kondritokat a gravitáció rántotta össze, így keletkeztek a ma már jól ismert égitestjeink, míg a fel nem használt „nyersanyagból" alakult ki a hatalmas aszteroidaöv. Az ausztrál meteorit is ebből a Mars és Jupiter között húzódó régióból érkezhetett, útja során több aszteroidával ütközhetett, végül pedig megérkezett ide, a Földre.

Szénizotópos kormeghatározás alapján a kődarab nagyjából 100 vagy 1000 éve csapódhatott bolygónkba. Ez első látásra egy durva becslés, ismert viszont az a tény, hogy 1889 és 1951 között nagyon sok meteoritot észleltek a légkörben; nem kizárt, hogy ezek egyike lehet az Ausztráliában talált objektum.

A kutatók szerint a maryboroughi meteorit még az aranynál is ritkább, Victoria Államban mindössze 17 ilyen fajta űrsziklát találtak eddig.

A felfedezésről részletesebben a Proceedings of the Royal Society of Victoria szakfolyóiratban lehet olvasni.