A görögök szerint az első isteni lény, maga az anyaföld, Gaia volt. Ő teremtette az életet és a halált is, a görögök pedig már történelmünk hajnalán felismerték azt, hogy fajunk feldúlja a Földet: a bronzkortól kezdve városokat alapítottunk, ipari mértékben termeltünk és kontinensek közt kereskedtünk luxuscikkekkel. Erre maga Gaia is figyelmeztetett, és a legendák alapján büntetéssel fenyegetett.
De vajon tényleg beszélt az emberiséghez? Sokan úgy vélik, hogy a környezetszennyezés az ipari forradalommal kezdődött, ám a tudomány segítségével bebizonyosodott, hogy az ókorban is jóval magasabb volt a szennyeződés mértéke, mint azt gondoltuk.
Kutatók a Grönlandon vett többezer éves jégminták nehézfémtartalmát vizsgálták meg, és kimutatták,
hogy az ólom mennyisége Krisztus előtt 1.000-től egészen napjainkig folyamatosan emelkedett.
Főleg békeidőben, új technológiák felfedezésénél vagy bányák nyitásánál. Kiderült, hogy milyen könnyedén be tudjuk szennyezni még Földünk legtávolabbi pontjait is, Gaia pedig a grönlandi jégsapkákon keresztül figyelmeztetett arra, hogy mi történik a Földdel.
A Gaia-teória szerint Földünk biológiai rendszereivel együtt egyetlen nagy entitásként viselkedve képes fenntartani létezésének feltételeit (azaz önszabályozó rendszer). Ezt az elméletet tesztelve néhány modern kutató érdekes eredményt produkált. A Föld bolygó története: Gaia titkaiban megszólaló klímakutató, Tim Lenton szerint mi is részei vagyunk annak a rendszernek, amelyben a Föld minden élő és élettelen része egymással összefüggésben áll.
Az elemek körforgásban vannak, a vas és a foszfor például eljut a folyókba, velük együtt a tengerbe, ahol az ott élő planktonokat táplálják.
Ezek a planktonok biztosítják az oxigénellátásunk felét.
Lenton úgy véli, a Gaia-rendszer nincs öntudatánál, de folyamatosan érzékel és tele van visszacsatolási mechanizmusokkal, amelyek az esetleges változásokra reagálnak.
A legújabb kutatások alapján a kommunikáció fő szintje, egyfajta neurális hálózat a föld alatt bújik meg. A földfelszín alatt gombafonalak összetett labirintusa terül el, amely összeköti egymással a növények gyökereit.
Egyetlen lépéshosszunkat felölelő terület alatt több mint 19 ezer kilométernyi gombafonál húzódik,
és ez az egész rendszer, ami információt is szállít, kísértetiesen hasonlít az agy működésére. Ez lenne Gaia gondolkodó, érző szerve? Ennek jár utána Bettany Hughes a Viasat History dokumentumfilmjében.
(Forrás Viasat History)