Ez lehet a hosszabb élettartam étkezésének titka?

Az időszakos böjt egy formája az 5:2 módszer, amikor az időtartammal és a kalóriák mennyiségével is játszunk. Ez esetben úgy, hogy a hét két napján maximum 600 kalória fogyasztható, a többi napon pedig normális étkezésre lehet váltani

A génjeinktől függően a testünknek hosszú és egészséges jövője lehet. Persze a sorsunk nincs kőbe vésve. A diéta és az étkezésünk módja ugyanis nagyban meghatározhatja, hogy az „előírt" napok közül mennyit tudunk jó formában megélni. A kutatók most ezzel kapcsolatban dolgoztak ki egy új tanulmányt, amelyben a szervezetünk számára legjobb étrendet kutatták.

Az étkezési szokások változatossága is fontos

Valter Longo, az Egyesült Államok Dél-Kaliforniai Egyetemének gerontológusa meg van győződve arról, hogy létezik egy „optimális képlet" a böjtöléshez és a fogyókúrához, amely

a legjobb esélyt nyújthatja egyéni élettartamunk maximalizálására.

A gerontológia az öregedés társadalmi, kulturális, pszichológiai, kognitív és biológiai aspektusainak tanulmányozása.

Longo és kollégája, Rozalyn Anderson, a Wisconsini Egyetem kutatója célul tűzte ki, hogy kideríti, hogyan nézhet ki ez a képlet; feltárták a különféle élőlények hosszú élettartamával és táplálkozásával kapcsolatos irodalmat, és mindezt átültették az emberekre.

Az időszakos böjt egy formája az 5:2 módszer, amikor az időtartammal és a kalóriák mennyiségével is játszunk. Ez esetben úgy, hogy a hét két napján maximum 600 kalória fogyasztható, a többi napon pedig normális étkezésre lehet váltani Forrás: Pinterest

Megvizsgáltuk a tápanyagok, a böjtölés, a gének és a hosszú élettartam közötti kapcsolatot rövid életű fajoknál, és összekapcsoltuk ezeket a kapcsolatokat a főemlősökön és az embereken – köztük a százéveseken – végzett klinikai és epidemiológiai vizsgálatokkal

– mondta Longo a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Hozzátette: természetesen valószínűleg egyetlen előírt étkezési módszer sem lesz soha mindenki számára egyformán jó és megfelelő megközelítés. A kutató kiemelte, hogy

az étkezési szokások változatossága számos előnyt és hátrányt jelent más fajok egészsége szempontjából – az egyszerű mikrobáktól a férgeken át a hozzánk hasonló emlősökig – saját génjeink és fejlődési szakaszaink különbségei határozzák meg a különböző élelmiszerek kockázatait és előnyeit.

A Cell tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a 65 évnél idősebb embereknél például előfordulhat, hogy egy kicsivel több fehérjét kell hozzáadniuk az étrendjükhöz. Tenniük kell mindezt annak az érdekében, hogy szervezetük „elegendő anyaggal" rendelkezzen a csökkenő testtömeg felgyorsításához, és megóvják a szervezetet a növekvő törékenységtől.

Valóban hosszabb élettartamot biztosít?

A tudósok úgy gondolják, hogy az egészségügyi szolgáltatóval, a háziorvosunkkal való fokozott együttműködés lehet a legjobb módja annak, hogy ezeket az igényeket a konkrét egyénekhez lehessen igazítani. A tanulmány azonban arra is rámutat, hogy

az egészségügyi ágazatnak egyelőre leginkább egy tudományos konszenzusra lenne szüksége a helyes diéta és étkezés sajátosságairól, amit aktuálisan viták és ellentmondások nehezítenek.

Nem csak az a fontos, hogy mit, hanem hogy mikor eszünk Forrás: Pexels

Longo és Anderson tanulmánya a meglévő szakirodalmat is feldolgozta, amivel az volt a céljuk, hogy szilárd alapot biztosítsanak a hosszú élettartamot jobban diéták területén folyó kutatáshoz, amely ösztönözheti a vitát és bizonyítékokon alapuló étrendet biztosíthat az egészségügyi szakembereknek, amely valóban hosszabb élettartamot biztosít.

Noha további kutatásra van szükség a részletek meghatározásához (a kutatást Longo már tervezi), már meglehetősen világosnak tűnik, hogy milyen élelmiszerekre érdemes összpontosítanunk a bevásárlólistánkon.

Kerülni kell például a vörös húsokat

A szakember szerint a megfelelő mennyiségű, nem finomított szénhidrát, növényi alapú fehérje és elegendő növényi alapú zsír – hogy az energiaszükségletünk alig egyharmadát fedezze – éppen az az idézőjeles „jegy", amire szükségünk van.

Sok hüvelyes, teljes kiőrlésű gabona és zöldség; némi halfogyasztás, de nincs vörös hús vagy feldolgozott hús

– magyarázta Longo a tanácsait. – És nagyon alacsony mennyiségben megengedett a fehér hús, miközben alacsony a cukor és a finomított gabona mennyisége, illetve kis adagokban dió és olívaolaj, valamint némi étcsokoládé.

Egy kis mennyiségű étcsokoládé is megengedett Forrás: pexels.com

Hozzáfűzte: amellett, hogy mi kerül a tányérra, azt is meg kell terveznünk, hogy mikor étkezünk. Az étkezések tizenkét órás időszakon belüli időzítése, valamint

az ötnapos böjt ciklus három-négyhavonta történő besorolása szintén segíthet a vérnyomás ellenőrzésében és az inzulinrezisztencia kockázatának alacsonyan tartásában.

A szakemberek azt javasolják , hogy korlátozzuk a vörös húsok fogyasztását, növeljük a növényi fehérjéket, és hébe-hóba mondjunk le az étkezésről, ha el akarjuk kerülni a korai halálozás kockázatát.

Ahogy arra a tanulmány is rámutat, a több mint egy évszázados kutatáson alapuló megközelítés elfogadásával megkezdhetjük a hosszú élettartamot biztosító diéta meghatározását, amely szilárd alapot jelenthet a táplálkozási ajánlásokhoz és a jövőbeli kutatásokhoz.