Hadrianus római császár 117-ben lépett trónra. Bár kiváló hadvezér volt, igyekezett kerülni minden nagyobb katonai konfliktust. Békepolitikát folytatva a birodalom határainak megerősítésére törekedett és egy olyan falat építtetett Britanniában, amelyhez hasonló nem akadt a római világban.
Hadrianus fala Róma hatalmának fizikai kifejeződését jelképezte, amely megszilárdította a római védelmi politikát, és jelezte a Római Birodalom legészakibb határát.
Jelenleg azonban még nem ismert, hogy a fal elrettentette volna a Kaledóniából betörő északi törzsek fenyegetését. Néhány tudós úgy véli, hogy a fal a bevándorlás-ellenőrzés és az adózási vámok egyfajta eszközeként is szolgált.
Antoninus Pius római császár később, 142-ben északabbra terjesztette ki a birodalom határait, és megépítette Antoninus falát (Vallum Antonini), amely 62,7 kilométer hosszúságú,
és elcsatolt olyan területeket, amelyeket korábban az úgynevezett Damnonii, Otadini, Novantae és a Selgovae törzsek uraltak.
A korábbi tanulmányok főként a római régészettel foglalkoztak, vagyis az erődökre, az úthálózatra, a táborokra és a római településekre koncentráltak, amelyek a két fal között északra nyúlnak be Kaledónia (Skócia) egyes részeibe.
Az Antiquity folyóiratban megjelent új kutatási projekt részeként az Edinburgh-i Egyetem régészei most a skóciai Burnswark dombkörnyéki régióra összpontosítottak, és a Lidar technológia segítségével mintegy 1500 négyzetkilométeres területre terjesztették ki a vizsgálataikat.
Ez a Római Birodalom egyik legizgalmasabb régiója, mivel a legészakibb határt jelentette
– mondta Dr. Fernández Götz, az Edinburghi Egyetem kutatója a HeritageDaily online tudományos portálnak. – És mivel Skócia azon kevés területek egyike volt Nyugat-Európában, ahol a római hadseregnek soha nem sikerült teljes ellenőrzést kieszközölnie.
A csapat 134, korábban ismeretlen vaskori települést fedezett fel itt, amelyek főként ősi tanyákból állhattak, és amelyeket az őslakos törzsi közösség lakhatott.
Az adatok teljesebb képet festenek az egykori tájról, feltárva egy erősen szervezett településmintát.
A régészek most részletesebben vizsgálják azokat geofizikai és szénizotópos kormeghatározás segítségével, hogy teljesebb képet kapjanak a vaskori településekről, illetve arról, hogyan változott az élet a római megszállás előtt, alatt és után.