Bár szerencsére a nukleáris háború kitörése valószínűtlen, a veszély mindig, minden korban fenáll. Sőt, egy új tanulmány szerint valószínűleg nem ismerjük fel, hogy milyen pusztító lenne, ha csak a kezdeti károkra koncentrálnánk. Pedig az utána következő időszak még pusztítóbb lenne az élelmiszerellátás összeomlása miatt.
A kutatás legijesztőbb következtetése az, hogy még egy korlátozott, kisebb atombombákat felvonultató háború is milliárdok életét követelné a harcokból kimaradó országokban.
Az USA és a Szovjetunió által kiépített nukleáris fegyverarzenál olyan hatalmas volt, hogy mindkét fél felismerte, használatuk a "kölcsönösen biztosított megsemmisítést" (ún. MAD-doktrína) eredményezné. Az érvelés szerint még ha az egyik fél gyorsabban is támadna, a másik félnek maradna annyi atombombája a visszavágásra, hogy a támadó országot összeroppantsa. Emiatt pedig őrültség lenne (innen az angol MAD rövidítés) nukleáris támadást indítani.
A Vénusz és a Mars tanulmányozása segített megérteni, hogy mennyire törékeny a Föld lakhatósága.
Egy nagyobb atomháború nukleáris telet idézne elő, olyan mértékű sötétséget hozva a világra, amit utoljára a dinoszauruszok tapasztaltak 65 millió éve, az őket kiirtó aszteroida becsapódása idején.
A 90-es években azonban mindkét fél nukleáris fegyverkészletét drasztikusan lecsökkentették. Az emberek fellélegeztek, azt feltételezhették, hogy egy nukleáris konfliktus már nem rombolná le a teljes emberi civilizációt. A Nature Food című szaklap tanulmánya szerint nagyobbat nem is tévedhettünk volna.
A kutatók frissítették a nukleáris télre vonatkozó számításokat. Figyelembe vették a kisebb nukleáris fegyverkészletet, illetve a légköri modellezésben az elmúlt 40 évben elért jelentős előrelépéseket.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a nukleáris robbanások tüze olyan mennyiségű kormot juttatna a légkör felső rétegeibe, hogy az már radikálisan csökkentené a növények termelékenységét. Nem nehéz kitalálni, mi következne ezután:
olyan mértékű éhínség, aminek milliárdok esnének áldozatául, így messze többen halának bele az atomháború utóhatásaiba, mint magukba a robbanásokba.
Arra sem számíthatunk, hogy a tengerekből szerzünk élelmet; az ottani élővilág is hamar összezuhanna.
A kutatócsoport egy olyan forgatókönyvről készített modellt, amelyben az Egyesült Államok és Oroszország keveredik nukleáris háborúba.
Azáltal, hogy több mint 150 millió tonna korom kerülne a légkörbe, egy ilyen esemény következtében a Föld minden országa képtelen lenne ellátni a lakosságát.
Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Amerika egyes részei talán tovább kitarthatnak, de a teljes összeomlás elkerülésére kicsi lenne az esély.
A szerzők az India és Pakisztán közötti nukleáris háborúra vonatkozó forgatókönyveket is megvizsgálták, figyelembe véve India és Pakisztán korlátozottabb fegyverkészletét. Ha a háborúban 100 darab, egyenként 15 kilotonnás átlagos hatóerejű atombombát vetnének be, a szerzők becslése szerint a közvetlen halálos áldozatok száma 27 millió lenne.
A tüzekből származó 5 megatonnányi korom azonban 7 százalékkal csökkentené a globális kalóriatermelést, és a becslések szerint 255 millió ember halna meg élelmiszerhiány miatt a következő két évben. A legtöbb haláleset a harcoló országokon kívül történne.
Egy nagyobb, de még mindig "korlátozottnak" számító nukleáris konfliktus kétmilliárdnál több halálos áldozatot követelne.
Az élelmiszerkészletek hatékonyabb felhasználása – vagyis a pazarlás csökkentése és a jelenleg szarvasmarháknak adott gabonafélék közvetlen felhasználása - nagy segítséget jelenthet a korlátozottabb háborús forgatókönyvek esetén. A szerzők ugyanakkor megjegyzik, hogy az ózonréteg esetleges károsodása még tovább ronthat az amúgy is nagyon rossz helyzeten.
A modellkészítéshez mindig szükség van bizonyos feltételezésekre, és ez most sincs másként. A kutatók abból indulnak ki, hogy a nemzetek nem hagynák éhezni a helyi lakosságot, és a nagyobb éhínség elkerülése érdekében otthon tartanák az élelmiszertermelést. A szerzők azonban nem számolnak azzal a nagyon is valószínű lehetőséggel, hogy a kezdeti éhínség újabb háborúkat robbantana ki, amelyek célja a megmaradt korlátozott élelmiszerkészletek megszerzése.
Az adatok egy dolgot világosan megmutatnak nekünk: meg kell akadályoznunk, hogy valaha is bekövetkezzen egy nukleáris háború"
- mondta Alan Robock, a Rutgers Egyetem professzora a kiadott közleményben.
A nukleáris fegyverek betiltása az egyetlen hosszú távú megoldás."
A teljes tanulmány a Nature Food című táplálkozástudománnyal foglalkozó szaklapban olvasható.