Visszatér az ózon krízis
Ilyenkor az Antarktiszt elérő ultraviola sugárzás intenzitása hasonló ahhoz, ami egy nyári napon Ausztráliában, Sydneyt éri.
![](https://cdn.origo.hu/2024/06/HZ5t5DrKCnO0f7RkZrarexpV3BDXBO1bgI8m3Qh_3Jk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Q3Y2ExZjAyNDNmMjQ1NzdiYzlkNmFiOGIxM2UyOTFk.webp)
Ilyenkor az Antarktiszt elérő ultraviola sugárzás intenzitása hasonló ahhoz, ami egy nyári napon Ausztráliában, Sydneyt éri.
A legutóbbi nagy ózonlyukakat nem csak a CFC-k okozhatták, kutatók úgy vélik, hogy más komplex faktorok is hozzájárulnak az ózonlyukhoz.
Bár a fő cél az ózonréteg védelme volt, az ózonfogyasztó anyagok erős üvegházgázok is, így a megállapodás lassította a globális felmelegedést.
Itt vannak a nyugtalanító részletek.
Az atomrobbanások rengeteg embert megölnének, de a túlélők is borzalmasan járnának. Itt a legújabb kutatás.
A naptejekben még mindig vannak olyan összetevők, amelyek károsak a környezetünkre és ránk, emberekre is.
Az UV-sugárzás többek között bőröregedést, ráncosodást, pigmenteltéréseket, hámló bőrelváltozásokat majd az esetek 10-15 százalékában laphámsejtes bőrrákot is okozhat.
Egyre gyakoribbak lesznek a bozóttüzek a klímaváltozás miatt.
Ezer méteres cunamit okozó meteorbecsapódás, szupervulkán kitörése, vagy a világűr mélyéről érkező gammafelvillanás - mindegyik megtörténhet.
A hurrikánt látják a műholdak, de a tornádókat nem, azokat idáig nem tudták előre jelezni.