Egyre többen követik az extrém vegán étrendet, akik csak olyan nyers és növényi ételeket választanak, amelyek főzés nélkül is fogyaszthatók. Néhányan az étkezésükből azokat az élelmiszereket is kizárják, amelyeket természetes állapotukhoz képest megváltoztattak vagy feldolgoztak, köztük például a zab- vagy mandulatejet.
Az étrendnek a hívei azt állítják, hogy az összetevők a főzés hatására elveszítik fontos tápanyagaikat és az enzimeket.
Az extrém vegán diétában hívők úgy vélik, hogy a nyers növényi élelmiszerek fogyasztásával javíthatják az energiaszintjüket, megelőzhetik (sőt, visszafordíthatják) a betegségeket, és javíthatják az általános egészségi állapotukat.
Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy a hosszú ideig követett nyers vegán étrend több kárt okozhat, mint amennyi előnnyel járhat.
Aki ezt a táplálkozást követi lemond ugyanis néhány alapvető fontosságú tápanyagról, emiatt pedig valószínűbbé válhat a krónikus vitamin- és ásványianyag-hiány, ami a nők esetében akár a menstruáció elvesztéséhez is vezethet.
Néhány tanulmány szerint egyes nyers ételek egészségesebbek lehetnek, mint a főttek. A kelbimbó és a vörös káposzta péládul elveszíti a tiamintartalmának 22 százalékát a főzés hatására; ez a B1-vitamin egyik forrása, amely egészségesen tartja az idegrendszert.
Bár egyes zöldségek főzés közben tápanyagokat veszíthetnek, mások tápanyagtartalma pont a főzéskor lesz magasabb
– mondta Laura Brown, a Teesside Egyetem táplálkozás-, élelmiszer- és egészségtudományi vezető oktatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ennek az az oka, hogy bizonyos tápanyagok a zöldségek sejtfalán belülre kötődnek.
Hozzátette: a főzés lebonthatja a sejtfalakat, lehetővé téve a tápanyagok felszabadulását és könnyebben felszívódását a szervezetben. A tudós példaként hozza fel a spenót főzését, amely révén a szervezetünk könnyebben dolgozhatja fel a benne található kalciumot. A kutatások azt is kimutatták, hogy
míg a paradicsom főzése 28 százalékkal csökkenti a zöldség C-vitamin-tartalmát, addig a likopintartalma több mint 50 százalékkal nő.
Utóbbit összefüggésbe hozták számos krónikus betegség, köztük a szív- és érrendszeri, valamint a rák és a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával. A spárga, a gomba, a sárgarépa, a brokkoli, a kelkáposzta és a karfiol további példák azokra a zöldségekre, amelyek főzve tápanyagdúsabbá válnak.
Laura Brown szerint
a főtt zöldségek továbbá több antioxidánssal láthatják el a szervezetet, amelyek képesek felvenni a harcot a szabad gyökökként ismert molekulák ellen, amelyek károsíthatják a sejteket és idővel betegségekhez, például rákhoz vezethetnek.
Néhány zöldség (beleértve a spárgát, a gombát, a spenótot, a paradicsomot és a brokkolit) főzve nagyobb mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, béta-karotint (amit a szervezet A-vitaminná alakít), luteint és likopint, mint nyersen.
A nyers vegán étrendből valószínűleg számos fontos vitamin és ásványi anyag hiányzik, köztük a B12- és D- vitamin, a szelén, a cink, a vas és kétféle omega-3 zsírsav. Ezek pedig mind kulcsszerepet játszanak az agy- és idegsejtek felépítésében, fejlődésében és termelésében, az egészséges immunrendszer támogatása mellett.
Különös aggodalomra adhat okot a B12-vitamin szintje
– emelte ki Laura Brown. – A szigorú nyers étrendet követő emberekkel végzett tanulmány kimutatta, hogy a résztvevők 38 százalékának B12-vitaminhiánya volt.
Az egészségtudományi szakember szerint ez azért különösen aggasztó, mivel a B12-vitamin hiánya számos problémával járhat, beleértve a sárgaságot, a szájfekélyeket, a látási problémákat, a depressziót és más hangulati változásokat. Ugyanez a tanulmány azt is megállapította, hogy
a szigorú, nyers vegán étrend a B12-hiány miatt megnövelte a homocisztein (a B12-vitamin által lebontott aminosav) szintjét,
ami azért ad okot az aggodalomra, mivel a megnövekedett homociszteinszint potenciálisan növelheti a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kockázatát.
A nem megfelelően tervezett, a nyers vegán étrend ráadásul nem szándékos fogyáshoz vezethet. A kutatók szerint ez akkor következik be, ha nem fogyasztjuk el a szervezetünk működéséhez szükséges kalóriát. Ez a probléma különösen a fiatal nőket érinti.
Azoknak a 45 év alatti nőknek a 30 százalékánál, akik több mint három évig követték a nyers étrendet, részleges vagy teljes mértékű amenorrhoea, vagyis a menstruáció hiány alakult ki
– magyarázta Laura Brown. – Ez valószínűleg a nyers vegán étrend okozta fogyás miatt történhetett.
A menstruáció kimaradása számos problémát okozhat, beleértve a meddőséget, valamint a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenését és a csontritkulást. Más tanulmányok arra is rámutattak, hogy
nagyobb volt a reproduktív funkció elnyomásának kockázata azoknál a fiatal nőknél, akik a szükségesnél 22-42 százalékkal kevesebb kalóriát fogyasztottak.
A tudósok szerint bár a növényi alapú étrend betartása számos előnnyel járhat az egészségünkre nézve, a túlzásba vitt nyers vegán étrend bizonyos esetekben szélsőségessé teheti az eredményeket és komoly kockázatokat rejt az egészségre.
A táplálkozás-, élelmiszer- és egészségtudományi oktató végül kiemelte: ha mégis nyers vegán étrendet szeretnénk követni, akkor kiemelten fontos, hogy gondosan tervezzük meg, hogyan biztosítjuk szervezetünk számára az optimális egészségi állapothoz szükséges összes tápanyagot, a megfelelő mennyiségben.