Az Adelaide-i egyetem saját podcast-sorozatának, a The Discovery Pod-nak az első epizódjában Rachel Burton professzor kifejtette, hogy
a kender növény szárában található rostokból egy erős, betonszerű anyag, az úgynevezett kenderbeton készíthető.
Ezt a zöld építőanyagot a kenderrostok vízzel és mésszel való összekeverésével állítják elő. Érdekesség, hogy a kenderbetonból könnyen alakítható tégla, deszka, épületszigetelő anyag és hangszigetelő panel is.
A kender rendkívül jó szigetelőanyag, ami szabályozza a páratartalmat, és kellemes lakókörnyezetet biztosít az ember számára
– mondta Rachel Burton, az Adelaide Egyetem professzora a ZME Science online tudományos portálnak. – Hatalmas potenciál rejlik benne, és nagy az érdeklődés, hogy most már házakat is építhetünk kenderből.
Hozzátette: a most felhasznált kender nem az a pszichoaktív szer, ami először az eszünkbe jut. Az a növény, amelyet a kutatók építőanyagként szeretnének alkalmazni, az az ipari kender, amelyet textíliák, állati takarmány, kötelek, bioüzemanyag és gyógyászati célú CBD-termékek előállítására használnak.
Az ipari kender nem tartalmaz tetrahidrokannabinolt (THC), tehát azt a vegyi anyagot, amely a marihuána bódító és bódító tulajdonságait adja.
A kenderbeton ezért is mentes minden, ehhez hasonló kémiai tulajdonságtól Az ipari kendert 2017 óta, a legalizálása óta termesztik élelmiszeripari célokra Ausztráliában. A növény tulajdonképpen a kannabisz egy olyan formája, amelyben nincs magas THC, tehát nem kábítószer. A szakemberek azért hozzáteszik: természetesen ez ugyanaz a faj, csak más a kémiai spektruma.
Burton professzor a kenderbeton különböző előnyei mellett kiemelte, hogy mivel a kiváló szigetelőanyagról van szó, ami emellett tűzálló is, biztonságosabbá teheti otthonainkat és épületeinket.
A tudósok szerint ráadásul segíthetne csökkenteni a bányászatból származó, költséges építőanyagoktól való függőségünket, amelyek szintén nem tesznek jót a környezetnek.
Úgy véli, hogy a kenderbetonból készült házak remek beltéri környezetet biztosítanának az embereknek. Ráadásul ez az anyag minden eddiginél megfizethetőbbé teheti az otthonokat, különösen azokon a területeken (például Ausztráliában), ahol nagy a lakásigény és kevés az építőanyag. Sőt, mivel a kender nem igényel különleges talajt vagy éghajlatot a növekedéshez, szinte bárhol a világon képesek vagyunk annyi kenderbetont előállítani, amennyit csak szeretnénk.
Tűzálló, tehát ideális az ausztrál körülményekhez, és például Kaliforniához és az összes olyan helyhez, ahol forró és száraz a levegő
– magyarázta a professzor. – Sőt, a londoni tudományos múzeum már az összes értékes minta tárolására szolgáló páncélszekrényét is kenderből építtette, mert ezzel az anyaggal sokkal jobban tudják szabályozni a páratartalmat és a hőmérsékletet az épületben.
Számos korábbi tanulmány rámutat arra, hogy a kenderből készült épületek az üvegházhatású gázok kibocsátását és az építkezésekből eredő szennyezést is csökkenthetik világszerte. Az AIP Conference Proceedings tudományos folyóiratban 2022-ben közzétett tanulmányból például kiderül, hogy
az egy épületben felhasznált kenderbeton minden egyes méteres kockája 165 kilogramm széndioxidot köt meg.
Egy másik, 2019-ben publikált tanulmány kiemeli, hogy egy kenderbetonból készült épület képes teljesíteni a Zöld Épületek Világtanácsa (World Green Building Council - WGBC) által meghatározott összes kritériumot (többek között környezetbarát tervezés, magas energiahatékonyság, friss beltéri levegő), hogy az „zöld épületnek" minősüljön.