Lovak és kutyák is hajóztak a vikingekkel Angliába

A vikingek hajóikkal több területet kerestek fel

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

A tudósok korábban úgy gondolták, hogy a hódító vikingek angliai falvakból lopták az állatokat. Ám egy új kutatás, amely az állatok maradványait elemezte, azt bizonyította, hogy már azokkal hajóztak Angliába.

A kutatás azt is igazolta, hogy a viking vezetők kedvelték az állatokat, és utazásaikra is magukkal vitték őket.

A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a 9. századból származó csontokat vizsgált meg, amelyek a derbysi Heath Wood régészeti lelőhely sírhalmaiból kerültek elő.

A vikingek hajóikkal több területet kerestek fel és az új kutatások szerint lovakat és kutyákat is vittek magukkal Forrás: Flickr

A sírokban együtt eltemetett, elhamvasztott állati és emberi maradványokat találtak. Az állatoknak különleges szerepük lehetett, erre utal, hogy együtt hamvasztották el őket az emberekkel - magyarázta Löffelmann.

Inkább tartották őket kedvtelésből, mint csupán gazdasági célokból - fűzte hozzá a kutató, elárulva, hogy meghatónak találta ezt a kötődést, és a bizonyítékok alapján úgy tűnik, korábban alábecsülték, mennyire fontosak voltak az állatok a vikingek életében. A lovak és kutyák több hétig hajóztak a vikingekkel az Északi-tengeren. Akkoriban még kisebbek voltak a lovak, ami fontos szempont lehetett a hely szűke miatt, de az út azért így is nedves és kényelmetlen volt - mesélte.

Az ásatások társigazgatója, Julian Richards a Yorki Egyetemről hangsúlyozta, hogy a feltáráson talált maradványok szolgáltatják az első tudományos bizonyítékot arra, hogy a viking harcosok lovakat szállítottak Angliába. A kutatók a csontok elemzéséből állapították meg, hogy az állatok Skandináviából érkeztek.

Az északi mitológia és a 13. századi sagák szintén megerősítik, hogy az állatok fontos szerepet töltöttek be a vikingek életében.

Az ásatáson sertéscsontot is találtak, de a kutatók szerint az nem élő állatból származhatott, hanem inkább egy játékból, esetleg valamilyen jelkép lehetett, amelyet Skandináviából hoztak magukkal.
A kutatási eredményeket a Plos One tudományos folyóiratban publikálták.