Amikor az űrszikla 2013 februárjában Oroszország nyugati részére csapódott, olyan erős lökéshullámot keltett, mint 35 hirosimai atombomba, és több mint 1600 ember megsérült.
De hogy lehet, hogy senki sem észlelte a 19 méteres meteort, amely egyenesen felénk tartott? A szakértők szerint a válasz az, hogy a Nap fénye elrejtette.
A legrosszabb, hogy nem ez lesz az egyetlen, mivel arra figyelmeztetnek, hogy "ismeretlen" számú űrszikla tarthat észrevétlenül a Föld felé.
A cseljabinszki meteor nagyságú aszteroidák nagyjából 50-100 évente csapódnak be a Földbe - figyelmeztetett Richard Moissl, az Európai Űrügynökség bolygóvédelmi vezetője.
A légrobbanások vagy hasonló események által okozott sérülések megelőzhetők lennének, ha az embereket tájékoztatnák a közelgő becsapódásról és annak várható hatásairól. Előzetes figyelmeztetés esetén a helyi hatóságok azt tanácsolhatnák a lakosságnak, hogy tartsák magukat távol az ablakoktól és az üvegektől.
Hogyan tudják tehát a csillagászok kiszúrni ezeket a "láthatatlan" aszteroidákat, amelyek a napfényben leselkednek ránk?
Az Európai Űrügynökség még ebben az évtizedben elindítja a NEOMIR (Near Earth Object Mission in the Infra-red) nevű, a földközeli objektumokat infravörös tartományban figyelő obszervatóriumát, amely korai előrejelző rendszerként fog működni, hogy észleljen és megfigyeljen minden, a Nap irányából a Föld felé közeledő aszteroidát.
A NEOMIR Föld légköre által nem zavart infravörös teleszkópja képes lesz észlelni a napfényben megbúvó, 20 méteres vagy annál nagyobb aszteroidákat.
"Az ESA közelgő NEOMIR küldetése a Cseljabinszkhoz hasonló aszteroidákat fog észlelni, amelyek az égboltnak a Nappal azonos régiójából érkeznek, és ezzel egy létfontosságú hiányosságot pótolnak a veszélyes becsapódások előrejelzésére és tervezésére szolgáló jelenlegi képességeinkben" – tette hozzá Moissl.