A most nyilvánosságra hozott publikáció arra a következtetésre jutott, hogy azok az emberek, akik gyerekkorukban gyakori rémálmokkal küzdöttek, 76 százalékkal nagyobb eséllyel tapasztaltak kognitív betegségeket az ötvenes éveikben, mint azok, akik csak ritkán álmodtak rosszat a korai életkorban.
Még megdöbbentőbb, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek rémálmaik voltak, közel hétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór a későbbiekben.
Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem klinikai neurológusa az 1958-as British Birth Cohort Study adatai alapján jutott ezekre a megállapításokra. A vizsgálat az 1958 márciusában született britekről tartalmazott információkat. Az első adatokat 1965 és 1969 között gyűjtötték, amikor a résztvevők 7, illetve 11 évesek voltak, és a szülőket a gyerekek rémálmainak gyakoriságáról kérdezték. Ezután nyomon követéses vizsgálatok is készültek, amelyek azt nézték, hogy az érintettek mekkora eséllyel küzdöttek kognitív zavarokkal – köztük Parkinson-kórral – az ötvenes éveikben. Az elemzésbe összesen 7000 embert vontak be, és egyaránt szerepeltek benne nők és férfiak. Otaiku a két vizsgálat összevetésével jutott a fenti eredményekre.
Egyelőre az összefüggés pontos okait homály fedi, ugyanakkor Otaiku már egy korábbi, 2022-es kutatásban megállapította, hogy felnőttek esetében kapcsolat áll fenn a Parkinson-kór és a gyakori rémálmok között.
Otaiku szerint egy lehetséges magyarázat, hogy a rémálmok alvászavart okoznak, a rossz minőségű alvás miatt pedig az agy takarító funkciója nem működik megfelelően, és káros fehérjék gyűlnek össze a szervben, ami előidézheti a későbbi életkorban a betegséget.
Egy másik lehetőség, hogy a rendszeres rémálmok negatívan befolyásolják az agy fejlődését, így az később nem lesz képes ellenállni a demenciának és a Parkinson-kórnak.