Kutatások szerint kapcsolat lehet a szénanátha és a mikrobiom, azaz a testünkben és a testünkön élő mikroorganizmusok gyűjteménye között. Ahogy arra szakemberek rámutattak, a bél és az orr mikrobiomjának összetétele konkrét szerepet játszhat a szénanátha tüneteinek kialakulásában.
Ennek az összefüggésnek a feltárásával olyan lehetséges alternatív kezelési módokat azonosíthatunk, amelyek segíthetnek csökkenteni a szénanátha mindennapi életre gyakorolt hatásait
– mutatott rá Samuel J. White, a Nottingham Trent Egyetem genetikai immunológiai oktatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Tanulmányok kimutatták, hogy a szénanáthában szenvedő emberek bélmikrobiomja gyakran kevésbé változatos, mint a betegségben nem szenvedőké.
A bélbaktériumok csökkent változatossága ugyanis a mikrobiom egyensúlyának felborulásához vezethet, és magasabb szintű gyulladást (a szervezet immunválasza az irritáló anyagokra, például egy allergénre) eredményezhet.
Tehát tény, hogy a bélbaktériumok csökkent sokfélesége a szénanátha fokozott kockázatához vezethet, mivel a bélmikrobiom kulcsszerepet játszik az immunrendszer szabályozásában, és a tudósok már kimutatták, hogy az immunrendszer működése befolyásolja az allergiákat.
A bél mikrobiom feltehetően többféleképpen befolyásolja az immunrendszer működését, többek között a rövid szénláncú zsírsavak termelésén keresztül. Ezeket a bélbaktériumok állítják elő az élelmi rostok erjedése során, ami a normál emésztés része.
A rövid szénláncú zsírsavakról ismert, hogy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek.
Kutatások kimutatták, hogy a rövid szénláncú zsírsavakat termelő két baktériumtörzs – a Bifidobacterium és a Lactobacillus – alacsonyabb szintje összefügg a szénanátha fokozott kockázatával.
Úgy tűnik, hogy a szénanátha a bél mikrobiom mellett a az orr mikrobiommal, vagyis az orrjáratokban élő mikroorganizmusok közösségével is összefügg.
Utóbbiak fontos szerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában és a szervezetünkbe az orron keresztül bejutó káros kórokozók elleni védekezésben.
Az orr mikrobiom egyensúlyhiánya és csökkent változatossága a légúti fertőzések fokozott kockázatához és a szénanáthás tünetek súlyosbodásához vezethet
– magyarázta Philippe B. Wilson, a Nottingham Trent Egyetem One Health professzora. – Tanulmányok kimutatták, hogy a szénanáthában szenvedő emberek orr mikrobiomjának összetétele gyakran eltér a betegségben nem szenvedőkétől, és bizonyos baktériumok, például a Staphylococcus aureus baktériumból is több fordul elő benne.
Hozzátette: az orr mikrobiomjának ez az egyensúlyhiánya fokozott gyulladáshoz és bizonyos szénanáthás tünetek nagyobb kockázatához vezethet.
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek fokozzák a szervezetben lévő „jó" baktériumok összetételét, míg a prebiotikumok pedig olyan rostok, amelyek serkentik a bélben lévő jótékony baktériumokat.
A „jó" baktériumok alapvetően prebiotikumokkal táplálkoznak.
Mindkettő fontos tényező az egészséges bél mikrobiom fenntartásához, amely döntő szerepet játszik általános egészségünkben.
A szénanáthával kapcsolatban a kutatók most számos probiotikus baktérium törzset tanulmányoztak.
Az egyik érdekes törzs a Lactobacillus acidophilus, amelyről megállapították, hogy csökkenti a szénanátha tüneteit, például az orrdugulást, viszketést és tüsszögést
– emelte ki Samuel J. White. – Egy másik a Lactobacillus rhamnosus GG, amelyről kimutatták, hogy képes a szénanátha kialakulását megelőzni a csecsemőknél.
Hozzáfűzte: más törzsek, például a Bifidobacterium lactis, a Bifidobacterium bifidum és a Lactobacillus casei szintén ígéretesnek bizonyultak a szénanátha tüneteinek csökkentésében. A szakemberek abban azonban egyetértenek, hogy további kutatásokra van szükség a témában.
Úgy tűnik, hogy a probiotikumok úgymond modulálják az immunválaszt és képesek csökkenteni a gyulladásos citokinek termelését.
Ezek az immunrendszer sejtjei által termelt jelzőmolekulák, amelyek elősegítik a gyulladást.
A Lactobacillus acidophilus például redukálhatja az orrüreg nyálkahártyájának allergiás gyulladással összefüggő citokinek expresszióját. A Lactobacillus rhamnosus GG ehhez hasonlóan, bizonyítottan csökkenti a légúti hiperreaktivitást (amikor a légutak túlzottan beszűkülnek ingerekre reagálva), miközben csökkenti a gyulladásos sejtek számát a tüdőben, de csökkenti a gyulladásos citokinek mennyiségét is.
A prebiotikumokat, például a frukto-oligoszacharidokat is vizsgáltuk a szénanátha megelőzésében rejlő lehetőségeik szempontjából
– mondta Philippe B. Wilson. – Úgy találtuk, hogy azok növelik a jótékony bélbaktériumokat, például a Bifidobacteriumot és a Lactobacillust.
Egy tanulmány kimutatta, hogy a frukto-oligoszacharidok pótlása csecsemőknél csökkentette a szénanátha kialakulásának kockázatát.
A tudósok úgy vélik, hogy ha valaki szénanáthában szenved, akkor érdemes megfontolnia a probiotikumok és prebiotikumok beépítését a napi rutinjába.
A probiotikus étrend-kiegészítők széles körben elérhetők különböző formákban, beleértve a kapszulákat, tablettákat, porokat és italokat
– magyarázták a kutatók. – Fontos, hogy olyan kiegészítőt válasszunk, amely a probiotikus baktériumtörzsek azon specifikus törzseit tartalmazza, amelyeket a szénanáthával kapcsolatban már tanulmányoztak: ezek közé tartozik a Lactobacillus acidophilus, a Lactobacillus rhamnosus GG, a Bifidobacterium lactis, a Bifidobacterium bifidum és a Lactobacillus casei.
Szakemberek szerint probiotikumokban gazdag élelmiszereket is beépíthetünk az étrendünkbe, amelyek közé az olyan erjesztett élelmiszerek tartoznak, mint a joghurt, a kefir, a savanyú káposzta, a kimchi és a kombucha.
Ami a prebiotikumokat illeti, a frukto-oligoszacharidok általában megtalálhatóak bizonyos élelmiszerekben, például a banánban, hagymában, fokhagymában, spárgában, articsókában és teljes kiőrlésű gabonákban.
A táplálékkiegészítők különböző formákban, többek között porokban és kapszulákban is kaphatók. Érdemes azonban konzultálni az egészségügyi szakemberrel is, mielőtt ezeket a kiegészítőket elkezdenénk szedni.