A fajt – A Pseudoliparis nemzettségbe tartozó csigahal egy fajtája - 8.336 méter mélyen vették filmre.
Egy a Japán déli részén lévő Izu-Ogasawara-árokba dobott autonóm leszállóegység vette filmre.
A vezető tudós azt mondta, hogy a csigahal olyan maximum mélységben, vagy ahhoz közeli mélységben lehet, amit egy hal képes túlélni.
A korábbi legmélyeben történt hal megfigyelés 8.178 méter mélységben volt, innen délre a Csendes-óceánban a Mariana-árokban. Így ez a felfedezés megdönti a legmélyebb mélységi rekordot 158 méterrel.
Alan Jamieson professzor, a Nyugat-Ausztrál Egyetem mélytenger tudósa 10 éve előre jelezte, hogy valószínűleg halat fognak találni 8200-8400 méter mélységben. Egy évtized bolygó körüli vizsgálat megerősítette.
A Pseudoliparis halat egy súlyozott állványhoz csatolt kamera rendszer vette filmre, melyet egy hajó, a DSSV Preddure Drop oldalárólenfedtek le. Az állványra csalit toldottak, hogy vonzza a tengeri életet.
Bár a példányt nem fogták meg, hogy teljesen azonosítsák a típusfaját, számos halat ejtettek csapdába kicsit magasabban a vízoszlopban a közeli Japán-árokban 8022 méter mélyen. Ezek szintén csigahalak voltak, Psudoliparis belyaevi, és belállították a valaha volt legmélyebben elfogott hal rekordot.
A csigahalak igazán figyelemreméltók.
Több mint 300 fajuk van, legtöbje sekélyvízi és folyó torkolatokban találhatók.
De a csigahalak csoporja alkalmazkodott az Északi-sark és a Déli-sark hideg vízeihez és a világ legmélyebb árkainak extrém nyomás alatti körülményeihez is.
Nyolc kilométeres mélységben több mint 80 megapascal nyomás alatt vannak, ami az óceán felszíni nyomásának 800-szorosa.
Kocsonyás testük segít túlélniük.
Nincs úszóhólyagjuk - a gázzal töltött szerv, ami szabályozza a felhajtóerőt, ami sok más halban található - ami egy plusz előny.
Hasonlóképpen a táplálkozásuk - szívó táplálkozást folytatnak és kis rákféléket fogyasztanak, amelyekből sok van az árkokban.
Jarnieson professzor azt mondja, hogy egy a Mariana-árokban talált halnál mélyebben lévő hal felfedezése valószínűleg az Izu-Ogasawara kissé melegebb vizeinek köszönhető.
"Előre jeleztük, hogy a legmélyebb hal ott lesz és előre jeleztük, hogy ez egycsigahal lesz. Csalódott leszek, amikor az emberek azt mondják nekem, hogy semmit nem tudunk a mély tengerről. Tudunk. A dolgok nagyon gyorsan változnak." - mondta a professzor.
Jamieson professzor a Minderoo-UWA Deep Sea Research Centre alapítója. Ezen az expedíción, amely felfedezte a Ryukyu Árkot is, egy csapattal dolgozott a Tokiói egyetem Tengeri Tudomány és Technológia Tokiói Egyeteméről.
A DSSV Pressure Drop és személyzetképes tengeralattjáróját, a Limiting Factort egy amerikai kalandor, Victor Vescovo használta 2018-ban és 2019-ben hogy meglátogassa a Föld 5 fő óceánjának legmélyebb részeit.
A texasi lett az első személy a történelemben, aki abszolválta az öt merülést, és professzor Jamieson volt a vezető tudósa.
A hajót és a tengeralattjárót tavaly eladták az Inkfish tengerkutató szervezetnek és San Diegoba küldték rendbehozatalra.
A hajóknak új nevet is adtak – a hajó most Dagon és a tengeralattjáró Bakunawa - és júniusban visszindulnak ki a tengerre Jamieson professzorral, aki újra a vezető tudós lesz.
A skóciai születésű Jamieson professzor nem csak a legmélyebb halat fedezte fel az óceánjainkban, hanem a legmélyeben lévő polipot, medúzát és tintahalat is.
(Forrás: BBC Science:https://www.bbc.com/)