Meglepő állatok bújnak meg a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetben

Műanyag és más hulladékok láthatók a Maldív-szigetek vizében.

A Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetben a műanyag furcsa közösséget hoz létre, ami összehozza a tengerparti és nyílt óceáni állatokat. - írja a Scientific American magazin.

A Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetben masszív szemétfoltban lebegő műanyag otthona parti és tengeri fajok furcsa, új keverékének, ami növeli az esélyét a biológiai invázióknak, pusztítást okozva a közeli ökoszisztémákban.

A tudósok régóta tudják, hogy állatok, mint például a férgek, rákfélék és puhatestűek otthont tudnak teremteni a műanyag hulladékon. Az állatok még át is hajóztak a Csendes-óceánon ezeken a rögtönzött tutajokon a 2011-ben Japánt sújtotó pusztító cunami után. De egy új, április 17-én a Nature Ecology & Evolution magazinban publikált tanulmány két részletettel toldja meg. Először, azt találja, hogy a műanyag otthont nyújt a parti fajoknak, és így boldogulnak a nyílt óceánon több ezer mérföldre a parttól. Másodszor, ezek közül némelyik faj szaporodik az idegen környezet ellenére.

Martin Thiel a chilei Északi Katolikus Egyetem tengerbiológusa, aki nem vett részt az új kutatásban, azt mondja, hogy ez, a tenger felszín valószínűleg a legkevésbé ismert környezetek egyike, Ez egy nagyon- nagyon különös közösség, amit mi most megzavarunk nagyon megzavarunk.

Az új tanulmányban a kutatók azonosították a Nagy Csendes-óceáni szemétszigetből kihalászott több mint 100 műanyagdarabon élő fajokat.

A Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget a Csendes-óceán északi részén lévő régió, ahol az áramlatok konvergálnak és leteszik a becslés szerint 79.000 metrikus tonna műanyag hulladékot.

Műanyag és más hulladékok láthatók a Maldív-szigetek vizében. Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/surprising-creatures-lurk-in-the-great-pacific-garbage-patch/

A tudósok egy meglepő fajtaválasztékból 484 gerinctelent azonosítottak a műanyagon. Sokan ezek közül olyan fajok voltak, amik gyakrabban találhatók a Csendes-óceán nyugati partvonalai közelében. Ezek a parti fajok tartalmaztak mohaállatokat, medúzákat, szivacsokat, férgeket és más organizmusokat.

A kutatók által analizált szemét 70%-át legalább egy általában parti vizekben található fajt szállított, ami sokkal több, mint amire Haram és kollégái számítottak, mikor belevágtak a munkába.

Ahogy jobban megnézték, a tudósok azt találták, hogy a szemétdarabok körülbelül 2/3-át parti és nyíltóceáni fajoknak lakták egymás mellett. A műanyag nem csak parti fajokat szállít ki a tengerre, hanem nem nemtermészetes szomszédokat hoz létre, amit az új kutatás neopelágikus közösségeknek nevez.

Haram azt mondja, az az új, hogy most - valószínűleg a műanyag miatt - parti fajokat és ezeket a natív pelágikus fajokat együtt látjuk, melyek meglehetősen gyakran kerülnek kölcsönhatásba a szemeten. Lényegében új közösségeket hozunk létre a nyílt óceánon.

És ezen a természetellenes közösségek miatt a hagyományos nyílt óceáni lakók, melyek a természetes hulladékon szoktak lakni kárvallottjai lehetnek, mert a parti állatok versenyezhetnek a helyét, élelemért, vagy még meg is ehetik szomszédaikat.

Haram és kollégái annak jeleit találták, hogy ezek a parti fajok szaporodtak. Például találtak rovarszerű ízeltlábúakat, melyek petét raktak és szellőrózsákat, melyek kis klónokat hoztak létre - ezek a jelek azt sugallják, hogy a műanyag által elősegített lakhelyváltoztatások nem szükségszerűen ideiglenesek.

És a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetben lévő műanyag nem szükségszerűen marad ott, hanem partra vetődhet idegen tengerpartokon, ahol az áttelepített fajok gyökeret verhetnek.

Linda Amaral-Zettler a Holland Királyi Tengerkutató Intézet (Royal Netherlands Institute for Sea Research) tengerbiológusa, aki nem vett részt az új tanulmányban azt mondja, hogy ha szaporodnak, akkor terjednek és ha terjednek, akkor inváziós fajokká lehetnek. Reméli, hogy a kutatás figyelmeztetésként szolgál, hogy a műanyag elősegítheti a fajok invázióját, különösen a széleskörűen elterjedt parti ökoszisztémák közt. Mivel minden tanulmányozott hulladék a Csendes-óceán északi részéről származik, nem világos, vajon a parti fajok hasonló utazásokat tesznek-e más óceánokban? Amaral-Zettler kíváncsi, hogy mi történhet az Atlanti-óceán északi részén, ahol a lebegő Sargassum hínár természetes talpalatnyi helyet nyújt a nyílt óceánon - ami sérülékeny lehet az a műanyag hulladékon utazó fajok általi invázióra. Haram kollégái azon dolgoznak, hogy meghatározzák, vajon a tanulmányban talált állatok áthelyeződhetnek-e hozzáadott hulladék tutajokra, vagy csapdába esnek eredeti műanyagdarabjukon.

Az új munka a műanyagnak a természetes környezetbe való beavatkozásának egy új módját emeli ki, ami túlvan a jól publikált fajokra, mint például a halak, teknőcök, tengeri madarak ható károkon. Sokat tudunk a műanyagba való belegabalyodásról és a műanyag elfogyasztásáról, ezeknek a nagy negatív hatásairól. A kutatóknak ez a munkája a műanyagnak egy olyan hatását teszi hozzá, ami korábban nem volt igazán figyelembe véve.

(Forrás: Scientific American: https://www.scientificamerican.com/)