A tudósok egy mikroszkopikus, egysejtű parazitát okolnak a tavaly év elején bekövetkezett pusztulásért.
Az érintett Diadema antillarum tengeri sünök az élősködő miatt elveszítik tüskéiket és szívóerejüket, majd elpusztulnak a betegségben.
A tampai Dél-Floridai Egyetem (USF) kutatói azt is gyanítják, hogy egy organizmus, a philaster néven ismert csillós lehetett a felelős a tengeri sünök mintegy 98 százalékának kiirtásáért egy hasonló epizódban, ami az 1980-as években következett be a térségben.
Azt gondoltam, hogy igen, ezt ki kell derítenünk, mert a 80-as évekbeli kihalás során pusztán ennek az egyetlen sünfajnak az elvesztése teljesen megváltoztatta a korallzátonyok sorsát
– mondta Mya Breitbart, a USF biológiai oceanográfia professzora a Tampa Bay Timesnak arról a napról, amikor tavaly márciusban meghívták a kihalás kutatására és amit a The Guardian online portálja idéz.
Breitbart és egy csapat (amelyben a Cornell Egyetem és az amerikai földtani intézet tudósai is részt vettek) négy hónap alatt megfejtette a rejtélyt.
A Science Advances című szakfolyóiratban publikált tanulmányuk szerint a „bűnösöket" úgy azonosították, hogy mintákat gyűjtöttek 23 karibi helyszínről, köztük Arubáról, az Amerikai Virgin-szigetekről és Puerto Ricóról, és
megfigyelték a tengeri sünökhöz kötődő organizmusokat, amelyeket a korallzátonyok „fűnyíróinak" is neveznek, mivel képesek elfogyasztani a bomlást okozó algákat.
Végül úgy azonosították a philaster-t, hogy azt egy egészséges, laboratóriumban tenyésztett tengeri sünökkel teli tartályokba helyezték, ahol megfigyelték, hogy a minta mintegy 60 százaléka elpusztult, ráadásul ugyanazokkal a tünetekkel, mint amelyeket a tengeri környezetben láthattak.
A tudósok hasonlóságokat is azonosítottak a mostani és az 1980-as esemény között; azt mondják, hogy a végeredmény ugyanaz: a korallzátonyok úgymond „eltömődtek" algákkal és tápanyaghiány keletkezett, ami tovább súlyosbította a korallzátonyok bizonytalan állapotát.
A karibi zátonyok ráadásul már korábban is szenvedtek egy gyorsan terjedő és rendkívül fertőző kőkorall-szövetvesztő betegségtől, és a tudósok több mint egy évtizeddel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy az egész zátonyrendszert az összeomlás veszélye fenyegeti.
Bár egylőre nincs ismert módszer a philaster felszámolására vagy a tengeri sünök tőle való megóvására, ám a szakemberek abban bíznak, hogy a további kutatások áttörést hoznak.