Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világtörténelemben leghosszabb ideig trónon ült uralkodók doayenje, az abszolút rekorder II. Pepi ó-egyiptomi fáraó regnálást aligha lesz képes bárki is túlszárnyalni a jelen és a jövő királyai közül. II. Pepi - uralkodói nevén Noferkaré, görögösen Phiópsz - az óbirodalmi VI. dinasztia ötödik fáraójaként i. e. 2278-ban lépett trónra. Elképesztően hosszúra nyúlt uralkodásának tényét az sem árnyékolhatja be, hogy nagyon fiatalon, gyermekként lett Alsó-, és Felső-Egyiptom ura.
A hagyomány szerint 94 évig, az i. e. 2184-ben bekövetkezett haláláig viselte a fáraók koronáját, megszerezve ezzel a világtörténelem leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodójának címét.
Az előkelő második helyen szintén egy Európán kívüli uralkodó,
II. Sobhuza, a dél-afrikai Szváziföld királya áll. Hosszúra nyúlt királyi méltóságát 1899-től egészen az 1982-ben bekövetkezett haláláig viselte. II. Sobhuza összesen 82 évet, hét hónapot és öt napot töltött Szváziföld trónján.
Az első európai fejedelemnek csak a harmadik hely jutott a leghosszabb ideig regnált uralkodók sorában. VII. Bernard, Lippe hercege 1429 és 1511 között, összesen 81 évig 6 hónapig és 4 napig viselte homlokán a fejedelmi diadémot.
A Távol-Kelet már régóta híres a különösen hosszú életkort megélt emberekről, ami alól a kelet-ázsiai uralkodók sem kivételek. Jangszu, Korea császára kereken 78 évig, i. sz. 413 és 491 között viselte az uralkodói selyempalástot.
Persze, azért nem csak az afrikai és távol-keleti fejedelmek privilégiuma a hosszúra nyúlt uralkodás. Az abszolút rangsorban a szintén előkelőnek számító ötödik helyre ugyancsak egy európai kékvérű, Károly Frigyes bádeni nagyherceg került. Károly Frigyes 1738 és 1811 közötti uralkodása összesen 73 évig, 7 hónapig és 7 napig tartott.
A hatodik helyen a szép hölgyekért, a jófajta mulatságokért, a pompáért és a háborúkért egyaránt rajongó uralkodó, „Franciaország legkeresztényibb királya", XIV. Lajos, a Napkirály áll. Apja, XIII. Lajos 1643. május 14-én bekövetkezett halálával alig öt évesen került a trónra. Az ifjú király gyermekkorára figyelemmel 1651-ig anyja, Ausztriai Anna királyné, de még inkább az udvari intrikák nagymestere, a komoly befolyású főminiszter és Lajos nevelője, Jules Mazarin bíboros vitte az államügyeket.
Az igencsak önállóságra vágyó és öntörvényű ifjú Lajos, azonban 1651 után véget vetett az „asszonyok és bíborosok uralmának", átvéve a hatalmat, amit egészen az 1715. szeptember elsején bekövetkezett haláláig szilárdan a kezében is tartott. XIV. Lajos így
72 évig három hónapig és egy napig tartó uralkodásával
VII. Bernard után a második leghosszabb ideig hatalmon volt európai monarchának számít.
A tavaly szeptember 8-án elhunyt II. Erzsébet a hetedik az előkelő rangsorban.
1952. február 6-án Erzsébet hercegnő és férje, Fülöp edinburgh-i herceg éppen Kenyában tartózkodtak, amikor megkapták a szomorú hírt, hogy meghalt VI. György király, Erzsébet édesapja.
Az uralkodói méltóság öröklését illetően az angol közjog az abszolút jogfolytonosság talaján áll; így Erzsébet mint trónörökös VI. György halálával automatikusan a Brit Birodalom uralkodójává vált, a nélkül, hogy megkoronázták volna. A koronázásra csak több mint egy évvel később 1953. július 8-án került sor a Westminster apátságban, fényes külsőségek között. Erzsébet a 2022. szeptember 8-án bekövetkezett haláláig 70 évet és 214 napot töltött az uralkodói méltóságban.
A Habsburg-dinasztia és Magyarország története csaknem fél évezreden át szorosan összefonódott. Az első Habsburg, akit magyar királlyá koronáztak, I. Albert az 1437 decemberében történt megkoronázástól számítva mindössze csak két évig ült a magyar trónon. Az utódai, illetve rokonai között azonban már több rekorder is akadt, így köztük
az egyetemes rangsor nyolcadik uralkodója, III. Frigyes német-római császár.
Noha III. Frigyes mindent megtett a magyar trón megszerzéséért, legnagyobb riválisán, Hunyadi Mátyáson egyszer sem sikerült felülkerekednie, sőt, még azt a megaláztatást is el kellett szenvednie a magyar királytól, hogy Mátyás 1485-ben elfoglalta a Habsburgok tradicionális királyi székhelyét, Bécset. Az uralkodói kvalitásokban nem igazán bővelkedő III. Frigyesről némi szarkazmussal azt terjesztették, az a legfőbb erénye, hogy túlélte az összes ellenfelét.
Frigyes 1424 és 1493 között 69 évig és kettő hónapig viselte a német-római császári hatalmi jelvényeket.
A rekorder uralkodók sorában a kilencedik monarcha szintén kiemelt szerepet játszott az újkori magyar történelemben. Ferenc József, aki ausztriai császárként 1848. december 2-án lépett trónra, egészen az 1916. november 21-én bekövetkezett haláláig viselte az uralkodói méltóságot.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése, valamint az azt követő kegyetlen megtorlás miatt közutálatnak „örvendő" fiatal császár az 1850-es évek sikertelen abszolutista kísérletei után 1867-ben kiegyezett a magyar nemzettel. A kiegyezéssel és annak záró aktusaként Ferenc József 1867. június 8-i magyar királlyá koronázásával létrejött Osztrák-Magyar Monarchia a magyar történelemben egy addig példa nélkül álló prosperáló korszakot hozott el.
A véreskezű hóhérból így lett a századfordulóra „jóságos bécsi öregúr", aki az úgynevezett boldog békeidők szimbóluma lett.
Ferenc József 67 évet 9 hónapot és 9 napot ült a Monarchia trónján.
II. Erzsébet halálával a brit királynő helyét a világon legrégebb óta trónon ülő jelenkori uralkodók sorában Haji Hassanal Bolkiah a délkelet-ázsiai miniállam, Brunei szultánja vette át. Brunei uralkodója 1967 óta ül a trónon.
