Ön megkóstolná, ha ehető lenne a repce?

Ez még egy hagyományos színű repcemező Kínában

Az úgynevezett repcepogácsa egyelőre csak haszonállatok számára alkalmas a fogyasztásra, de az új kutatások végre megnyithatják az utat a növényben rejlő hatalmas fehérjepotenciál előtt az ember számára.

A sárga repcetáblák nyáron ismerős látványnak tűnnek, de kevesen tudják, hogy az Európai Unió növényi fehérjéinek mintegy fele ebből a növényből származik. A lenyűgöző termés ellenére a repcét egyelőre csak olajként és takarmányozásra használják, mivel keserű anyagokat tartalmaz, amelyek alkalmatlanná teszik emberi fogyasztásra.

A Koppenhágai Egyetem Növény- és Környezettudományi Tanszékének kutatócsoportja azonban most jelentős áttörést ért el a keserű anyagok eltávolításában, ami megnyithatja az utat a repce számára, hogy az ember számára új növényi fehérjeforrássá váljon.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, mivel a világ népessége az előrejelzések szerint 2050-re eléri a 9,7 milliárd főt, az élelmiszerek iránti kereslet várhatóan megduplázódik, ez pedig nyomást gyakorol a fehérjeellátásra. Ezen a kihíváson felül ott van az éghajlati válság, amely azt szorgalmazza, hogy csökkentsük a húsfogyasztást és több fehérjét szerezzünk be olyan növényekből, amelyeknek sokkal kisebb a szénlábnyoma.

A sárga repcetáblák nyáron ismerős látványnak tűnnek Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency

Mindez talán lehetetlen feladatnak tűnik, de itt jöhet képbe a repce, ami nemcsak olajos mag, hanem kiváló minőségű fehérjeforrás is (30-40 százalék fehérjét tartalmaz, ami több, mint a csirkében lévő), amely számos esszenciális aminosavat tartalmaz.

A repce azonban glükozinolátokban is gazdag, amelyek olyan keserű védekező anyagok, amelyek megvédik a növényt a betegségektől és a kártevőktől. Ezek ugyanazok a vegyületek, amelyek a mustár és a wasabi fűszeres ízét adják, ám ehetetlenné teszik a repcét az ember számára.

A Nature tudományos szaklapban publikált, új tanulmányukban a dán kutatók azonosították azt a három fehérjét, amelyek elősegítik a glükozinolátok bejutását a növény magjaiba. Arra is kitértek, hogy el tudják eltávolítani ezeket, hogy ezáltal megszüntessék a keserű ízt.

A klímaválság megköveteli, hogy csökkentsük a húsfogyasztásunkat és több növényi forrást fogyasszunk, ami előrevetíti azt, hogy a repcében, mint új növényi fehérjeforrásban nagy potenciál rejlik a zöld átmenetben

– mondta Barbara Ann Halkier professzor, a kutatás vezetője a ZME Science online tudományos portálnak. – Legújabb kutatási eredményeink egy kritikus lépéssel közelebb visznek a repce teljes körű felhasználásához.

A keserű ízt eltávolító, új módszert egyelőre csak a repcével nagyon közeli rokon mintanövényen, a lúdfűben ( thaliana) mutatták be. A tudósok azonban biztosak abban, hogy eredményeiket adaptálni tudják a tényleges repcenövényre.