Ezek a baktériumok általában a növényzeten, többnyire a levelek felszínén találhatók meg vagy a talajban élnek. Megállapítottuk, hogy a szél a légkörbe szállítja őket, és a felhők segítségével, nagy magasságban – a világot gyakorlatilag körbeutazva - hatalmas távolságokat képesek megtenni
- nyilatkozta az AFP-nek Florent Rossi, a tanulmány vezető szerzője.
A kanadai Laval Egyetem és a közép-franciaországi Clermont Auvergne Egyetem kutatói antibiotikum-rezisztens géneket kerestek olyan baktériumokban, amelyek felhőmintákból származtak. A mintákat egy légköri kutatóállomás segítségével, 1465 méteres magasságból nyerték ki a Puy de Dome vulkán csúcsánál 2019 szeptembere és 2021 októbere között.
A kinyert felhőminta elemzése kimutatta, hogy a felhőben lévő víz milliliterenként átlagosan 8 000 baktériumot tartalmazott.
A baktériumokban az antibiotikumoknak ellenálló gének 29 altípusát is sikerült azonosítani.
A gyógyszerrezisztencia akkor alakul ki, amikor a baktériumok antibiotikumoknak vannak kitéve, és generációk során immunitást alakítanak ki a készítményekkel szemben.
Szakértők többször figyelmeztettek arra, hogy ez az alkalmazkodás világszerte súlyos egészségügyi problémává válhat megnehezítve – rosszabb esetben lehetetlenné téve – bizonyos bakteriális fertőzések kezelését. A problémát súlyosbítja, hogy az antibiotikum-felhasználás az egészségügyben és a mezőgazdaságban folyamatosan növekszik.
A tanulmány nem tartalmazott következtetéseket az antibiotikum-rezisztens baktériumok légköri terjedésének lehetséges egészségügyi hatásairól - becslések szerint az organizmusok mindössze 5-50 százaléka lehet élő és potenciálisan aktív. Rossi is úgy véli, hogy a kockázat alacsony, mivel a baktériumokat a légkörben sok stresszhatás éri, és az emberre kevésbé káros mikrobák utaznak ebben a tartományban. Ugyanakkor nem tudni, hogy a rezisztens géneket ezek a baktériumok át tudják-e adni a veszélyesebb kórokozóknak.
A teljes kutatás a Science of The Total Environment című folyóiratban olvasható.