A La Peña de los Enamorados egy mészkőhegység, amely 880 méter magasan az Antequera-síkság fölé magasodik. A területet az UNESCO a világörökség részeként ismerte el, mivel a hegy és az El Torcal csúcsai nagy hatással voltak a késő neolitikus és rézkori lelőhelyek, például Menga, Viera és El Romeral kialakulására a Krisztus előtti 3. és 4. évezredben.
A Piedras Blancasban végzett során a szakemberek egy kis kalcarenit-mészkődombra épített sírt tártak fel, amelynek építménye a geológiai aljzatba ágyazottan illeszkedik a hegy északkeleti síkjának irányába.
A sír részben természeti emlék, részben föld alatti üreg, részben pedig megalit
– mondták a kutatók a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Egy 4,5 méter hosszú és 1,45 méter széles, álnégyszögletes üregből áll, amelyet a helyi kalcarenit kőzet eltávolításával vágtak az alapkőzetbe, majd keletről nyugat felé egy sor közepes méretű lemezzel határolták le.
Hozzátették: az építők tudatosan használták ki a természet geológiáját, így az építményt a környező tájba illesztették. A természetben előforduló kalcarenit kőzetek a szerkezet északi és déli irányú hosszú oldalait képező antiklinális redő miatt függőlegesen helyezkednek el. Bár nincs meggyőző bizonyíték a tető létezésére, a sírkamra feltöltésének felső részén felfedezett néhány jelentős törött lemez a tudósok szerint a sírkő maradványa lehet.
A bejáratot határoló két tábla és a kamra hátsó részén lévő két tábla helyben hozzáférhető kőből készült, ami gondosan kiválasztott, díszes, vésett motívumokkal díszítettek.
Az építők emellett tengeri üledékes kőzetből készült, természetes hullámosságú palákat is használtak, amelyek az El Romeral megalitikus emlékművénél is megtalálhatók; ez arra utalhat, hogy
ezeket az építményeket közös elképzelések alapján építették.
Egy másik, figyelemre méltó építészeti felfedezés két háromszög alakú, sárhabarccsal a kamra padlójához rögzített, a nyári napforduló napfelkeltéjéhez igazodó háromszög alakú kövekből áll.
A sírban jelentős mennyiségű emberi csontot, néhány állatmaradványt, koptatott kőzeteket és kerámiát találtunk
– magyarázták a szakemberek. – Nagyszámú, összesen 988 kilogramm követ is találtunk, amelyeket a sírkamrában lévő különleges funkciók és terek kialakítására használtak.
Hozzáfűzték: az emberi maradványok rétegtani bizonyítékai és széndioxid-keltezése arra utal, hogy a sírhelyet három nagyobb időszakon keresztül használták.