Újabb borzalmas részletek derültek ki a Titan katasztrófájáról

A Titan merőben új és szokatlan innovációnak számított a személyzet szállítására képes mélytengeri merülőeszközök között

Mélyen megrázta a közvéleményt az az öt ember halálát követelő katasztrófa, ami az Ocean Gaete Expeditions vállalkozás által üzemeltetett Titan mélytengeri merülőeszközt érte a Titanichoz történt lemerülése közben. A június 18-án eltűnt tengeralattjáró maradványait négy nappal később találták meg az atlanti fenéksíkságon több mint 3 860 méteres mélységben, mintegy fél kilométerre a Titanic roncsától, ami bizonyossá tetszi, hogy a Titan héjszerkezetét összeroppantotta a rendkívül nagy víznyomás. Noha a baleset körülményeit kivizsgáló hatósági eljárás még folyamatban van, de az eddig nyilvánosságra került információk alapján már most is nagy biztonsággal állítható, hogy az üzemeltetőt rendkívül komoly felelősség terheli a bekövetkezett tragédia miatt.

Alkalmatlan innováció végzetes következményekkel

A Washington állambeli Everett-ben bejegyzett OceanGate Expeditions vállalkozást 2009-ben alapította meg a június 18-i tragédiában életét vesztett Stockton Rush, a cég néhai vezérigazgatója, valamint üzlettársa, Guillermo Shönlein. A cég a mélymerülő flottájának kiépítését a 2009-ben megvásárolt Antipodes merülőeszközzel kezdte el.

Az OceanGate 2009-ben beszerzett első merülőeszköze, az Antipodes még csak 350 méteres mélységig tudott lemerülni Forrás: Wikimedia Commons/Isabeljohnson25

Az Antipodes professzionális építésű eszköznek számít, ami a megvásárlásáig már 1240 merülést hajtott végre biztonságosan. Az is igaz viszont, hogy az Antipodes maximális merülési mélységhatára „csak" 350 méter volt, így szóba sem jöhetett a 3 861 méteres mélységben fekvő Titanic roncsának a felkereséséhez.

A Titan merőben új és szokatlan innovációnak számított a személyzet szállítására képes mélytengeri merülőeszközök között Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Ocean Gate / Handout

Rush ezért elhatározta, hogy a cég saját fejlesztésben egy olyan merülőeszközt épít,

amit alapvetően kereskedelmi célra, a Titanic roncsához való lemerülésre fognak felhasználni.

A Titan 2018-ban épült meg egy teljesen új és a jelenleg szolgálatban álló mélytengeri merülőeszközöktől merőben eltérő technológiával. Az a néhány, nagy mélységek kutatására kifejlesztett és személyzet szállítására is alkalmas merülőeszköz, ami képes 6000 méteres mélységig lemerülni, kivétel nélkül speciálisan kovácsolt acél-titán ötvözetből álló vastag héjszerkezettel épült. (Ezek mind nagyobb oceanográfiai intézetek tulajdonában állnak.)

Egy professzionális mélytengeri kutató-tengeralattjáró, az orosz MIR-1 a Titanic roncsánál, amelynek teljes egészében speciálisan kovácsolt vastag acél-titán héjazata van Forrás: AFP

A Titan nyomásálló héjszerkezetének jelentős részét ezzel szemben szénszálas kompozitból konstruálták, és csak az orr, illetve a tatrész készült titánból. Az abisszális zónába ( 1000 méteres vízmélységtől az óceáni árkok hadális zónájának határáig, tehát nagyjából 6000 méterig) lemerülő kutatóeszközök sorában tehát

a Titan egy merőben új kísérleti konstrukciónak számított a szénszálas kompozitszerkezete miatt.

A szénszálas kompozitnak ugyan rendkívül nagy a szakítószilárdsága, ezért sem véletlen, hogy a Forma-1-es versenyautók karosszériáját vagy a repülőgépek szárnyelemeit is ebből az anyagból építik, de a szakértők szerint a nagy hidrosztatikus nyomás elviselésére alkalmas héjszerkezet kialakítására kevésbé megfelelő a hagyományos és jól bevált acél-titán ötvözethez képest.

A Titan az egyik lemerülése előtt Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Ocean Gate / Handout

Más kérdés, hogy sokkal olcsóbb, mint a bonyolult és drága megmunkálással készülő fém nyomásálló héjazat, ez pedig fontos szempont volt az OceanGate teamje számára.

Figyelmen kívül hagyták, hogy az észlelőablak nem volt a Titanic mélységére garantálva

A Titan törzsének kialakítása is eltért a hagyományostól, a tatrésze ugyanis elkeskenyedő hegyben végződött. A nagy nyomás elviselésére a gömb a legideálisabb forma, vagy pedig olyan hengeres kialakítású hajótest, amelynek mindkét vége félgömbben végződik. A Titan esetében viszont az volt az egyik legfőbb szempont, hogy öt fő, a pilóta és négy "kutató" - valójában katasztrófaturista -, befogadására legyen alkalmas. A turisták kiszolgálásának igénye szülte a valódi kutató-tengeralattjárókhoz képest túlméretezett orrablakot is. A rendelkezésre álló információk szerint az ablak volt a Titan egyik gyenge pontja.

A Titan szerkezeti felépítését ábrázoló infografika Forrás: AFP

Noha az OceanGate a Titan maximális merülési mélységét 4000 méterben adta meg, valójában

a plexiből készített orrablakra az azt legyártó cég csak 1300 méterig adott biztonsági garanciát.

Ha egy nyomásálló szerkezet több olyan részegységből áll, amelyeknek eltérő a nyomástűrő képessége (mellesleg egy mélytengeri merülőeszköznél az ilyesfajta konstrukció eleve nem számít megfelelőnek), akkor a „leggyengébb láncszem" elve alapján a legalacsonyabb nyomásra hitelesített szerkezeti egység adja meg az egész szerkezet biztonsági nyomásmaximumát. A cég fejlesztésekért felelős vezetője ezt írásban szóvá is tette, helyesen megkérdőjelezve a Titan biztonságosságát. ( A Titanic roncsa 3 861 méter mélyen fekszik, a szerk.)

A Titan egyik gyenge pontja az észlelőablak lehetett Forrás: AFP/Handout

Az OceanGate legfőbb vezetői azonban figyelmen kívül hagyták ezt a több mint jogos aggályt, sőt, az „okvetetlenkedő" fejlesztési igazgatót eltanácsolták a cégtől. A Titan nem kapott sem hatósági alkalmassági bizonyítványt, sem pedig lajstromot. (Valószínű, hogy az előzőekben vázolt problémák miatt nem is kapott volna olyan minősítést, amely lehetővé tette volna a Titanic mélységébe való lemerülést.) Mivel ez egy mindenben új konstrukciónak számított,

az OceanGate a merüléseket tesztüzemnek minősítette,

amihez nincsen szükség hatósági alkalmassági bizonyítványra. Stockton Rush 2019-től hirdette meg a fizetős merüléseket a Titanichoz, fejenként 250 ezer dolláros ( jelenlegi árfolyamon nagyjából 85 millió forintos) részvételi díjért.

Stockton Rush, az OceanGate vezérigazgatója és egyik alapítója szintén odaveszett a tragédiában Forrás: Wikimedia Commons/OceanGate

A cég a jelentkezőkkel egy olyan tartalmú nyilatkozatot íratott alá, melynek értelmében tudomásul veszik, hogy kísérleti járműről van szó és ezért mindennemű káreseményért vagy súlyos sérülésért, valamint halálesetért a céget semminemű felelősség nem terheli.

A Titan teljesített küldetései sem voltak problémamentesek.

A merülőeszköz 2022-ben a második turistamerülése során öt személlyel a fedélzetén 1400 méter körüli mélységben hirtelen spirális forgásba kezdett. A Titánt irányító Scott Griffit ( az OceanGate műveleti igazgatója) azt közölte a merülést a felszíni ellátóhajóról figyelemmel kísérő stábbal, hogy elvesztette az irányítást a tengeralattjáró felett.

A Titanic orrszekciójáról digitális letapogatással készített panorámafelvétel. Abban a mélységben, ahol a Titanic nyugszik, több mint 380 atmoszféra a környezeti nyomás Forrás: Atlantic Productions/Magellan

Ekkor szerencsére még nem történt tragédia, mivel Stockton Rush tanácsára Griffit 90 fokkal megdöntötte a Titánt, így az ismét visszanyerte manőverezőképességét.

Az aggasztó eset viszont intő jel kellett volna, hogy legyen az illetékesek számára.

Az első küldetés során 1400 méteres mélységben meg kellett szakítani a merülést technikai problémák miatt, az ezt követő lemerülés alkalmával pedig többször is kommunikációs gondok léptek fel a felszíni irányítás, illetve a tengeralattjáró személyzete között.

Kétszeres hangsebességgel robbant be a pusztító víztömeg

Mindezek a fenyegető előjelek sem tartották vissza az OceanGate vezetőségét az újabb, utolsó, és végzetessé vált küldetés végrehajtásától. Június 18-án a merülés 104-ik percében hirtelen megszakadt az összeköttetés a Titan és a felszíni egység, a Silver Star ellátóhajó között.

Az amerikai parti őrség illetékesei bejelenti, hogy megtalálták a Titan roncsait Forrás: EPA/CJ Gunther

Mint azóta kiderült, az Egyesült Államok haditengerészetének mélybe telepített hidrofonjai a kapcsolat megszakadásának pillanatában egy akkor még nem azonosított robbanás jelét detektálták abból a körzetből, ahol a Titan lemerült. Négy nappal később, június 22-én a Titanic roncsától 500 méteres távolságra egy mélybe eresztett távvezérlésű ROV olyan törmelékekre bukkant, amelyeket a szakértők a Titan maradványaiként azonosítottak.

Boston, 2023. június 21. Az amerikai parti őrség által közreadott képen a Titan elnevezésű merülőhajót keresi a Bahamában bejegyzett Deep Energy kutatóhajó a Massachusetts állambeli Boston partjainál 2023. június 21-én Forrás: MTI/EPA/Amerikai parti őrség/-

Ezzel bebizonyosodott, hogy

a mélytengeri merülőeszközzel és a fedélzetén tartózkodó öt személlyel az úgynevezett dekompressziós robbanás végzett.

Arra – remélhetően – csak a jelenleg is folyamatban lévő szakértői vizsgálat tud majd pontos választ adni, hogy milyen szerkezeti hiba vezetett a Titan összeroppanásához. Amikor a robbanás bekövetkezett, a Titan már 3500 méteres mélységben járt. Elég valószínű, hogy az 1300 méteres mélységig nyomásállónak garantált plexiablak nem bírta ki az üzemi értéket jelentősen meghaladó környezeti nyomást, de az is lehetséges, hogy a héjszerkezet szénszálai pattantak el. Abban a mélységben, ahol a tragédia bekövetkezett, 350 atmoszféra (at) a környezeti nyomás.

A Titánnal a merülés 104. percében szakadt meg az összeköttetés Forrás: OceanGate Expeditions

Ilyen nyomáson a víz több mint kétszeres hangsebességgel, a számítások szerint 2 414 km/óra, vagyis 671 m/ másodperc sebességgel tör be, azonnal elpusztítva mindent, és mindenkit. (Ekkora nyomású vízsugárral akár gránitot is lehet vágni, a szerk.)

A tengeralattjáróban tartózkodó személyek fel sem foghatták, hogy mi történik velük.

A robbanás egyetlen ezredmásodperc alatt következett be, az emberi reakcióidő pedig minimum 25 ezredmásodperc. Egy nemrég közzétett szakértői vélemény szerint a Titan – csakúgy, mint 2022-ben – irányíthatatlanná vált és gyors, ellenőrizetlen sülyedésbe kezdett, így a hirtelen nyomásnövekedés okozhatta a dekompressziós robbanást.

Az áldozatok, Shahzada Dawood pakisztáni nagyvállalkozó és fia Suleman, Paul-Henri Nargeolet francia Titanic-szakérő, Stockton Rush, az OceanGate vezérigazgatója, valamint Hamish Harding brit milliárdos Forrás: Manorama

Ez is egy lehetséges opció, bár erre sincsen még konkrét bizonyíték. Ami viszont bizonyos, hogy a Titánnal nem lett volna szabad ekkora mélységbe lemerülni egyszerűen azért, mert nem volt erre alkalmas. Az OceanGate honlapja jelenleg már nem elérhető.

Forrás: BBC News: Titan sub implosion: What we know about catastrophic event