Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Budapest Közút koordinálása mellett az Árpád-híd négy pillérén nyolc darab kékfényű lámpát helyeztek el.
Ezek a világítótestek a hídhoz érkező rovarokat a víz felszíne közelében tartják, így megakadályozzák azt az elmúlt években jellemző problémát, hogy a hidak közvilágítása miatt a kérészek felrepüljenek a hídra és petéiket az úttestre rakják le a Duna vize helyett.
Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. szerezte be a lámpákat és építette ki a szükséges elektromos hálózatot a hídon, a fényforrásokat július 29-én szerelte fel és kötötte hálózatra a Budapest Közút. Augusztus elsején este megtörtént a próbavilágítás, és beállították a lámpák dőlésszögét úgy, hogy a fény ne legyen zavaró a Dunán közlekedő hajósok számára, de még a kérészek tájékozódását is segítsék. A dunavirágok rajzásának pontos idejét megfigyelések alapján lehet megállapítani, Budapestre érkezésük azt követően várható, mikor már megjelennek a Duna felsőbb szakaszán. A rajzás általában 10-14 napon keresztül minden este megtörténik, ha nem esik az eső. A fénysorompót csak a rajzás idején működteti a Budapest Közút Zrt.
A fehér kérészek 2012-ben több mint negyven év után jelentek meg a Dunán, miután a korszerűtlen szennyvíztisztítás és a kedvezőtlen táplálékviszonyok miatt szinte teljesen eltűntek a folyóról. A kérészek visszatérése ökológiai jelzés volt arra, hogy a modern szennyvíztisztító berendezések beváltak, és a Duna vize egészséges mértékben megtisztult.
„Az európai vízvédelem egyik kézzelfogható eredménye, hogy évtizedek meddősége után újra virágzik a Duna. Budapestnek fontos a természet védelme, a sokszínűség megőrzése, ezért kísérleti jelleggel az egyik budapesti hídra felszereltük a kérészek tájékozódását segítő lámpákat. Sikeres próba esetén az idei tapasztalatok birtokában a többi Duna-hídra is felkerülnek majd a speciális fénytestek" – mondta el Tüttő Kata, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.
Az erős fényű hídlámpák az elmúlt években megzavarták a kérészek esti rajzását. A rovarok a vízfelszínről tükröződő poláros fényt követték, ám amikor elértek egy hídhoz, az árnyékot vetett a vízre, a kérészek pedig elveszítették tájékozódó képességüket. A vizet keresve felemelkedtek az őket vonzó, erős fényű hídlámpák felé, és meglátták a következő poláros fényt visszaverő felületet, az úttestet és az aszfaltra rakták le petéiket, mely óriási természetvédelmi kárt jelentett, valamint közlekedési szempontból is veszélyes helyzetet teremtett.
A kék-ultraibolya fény azonban megoldást jelent erre a problémára, mivel jobban vonzza a kérészeket, mint a közúti lámpák fehéres, sárgás fénye.
A Főváros Tájépítészeti Osztályának Természetvédelmi Csoportja Takács Noémi vezetésével Kriska György és Egri Ádám kutatókkal, valamint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, a Pest Megyei Önkormányzattal, a Budapest Főváros Kormányhivatala Hajózási Hatósági Főosztályával, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal, valamint a WWF-fel együtt hónapok óta azon fáradozik, hogy Budapesten is segítse a dunavirágok szaporodását.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a dunavirágzás megzavarását ellenőrizni és szigorúan büntetni fogja. A BRFK támogatta az Árpád-hídra tervezett fénysorompók felszerelését, ami a rovarok védelmét szolgálja, és a folyamatosan járőröző Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság értesíteni fogja a területén észlelt kérészrajzásokról a természetvédelmi szolgálatokat.
(Forrás: Budapest Közút Zrt. : https://www.budapestkozut.hu/)
