Fischer, a Max Planck Intézet munkatársa azt mondja, ezek és más különös kinézetű alakok egyértelműen azt mutatják, hogy albecsültük, milyen strukturálisan diverzek ezek a vírusok. A 2003-ban történt első óriás vírus felfedezése óta a tudósok, akik genetikai anyagot gyűjtenek a környezetből, óriás vírusok széles világát fedték fel. Ezek a vírusok körülbelül 10-50-szer nagyobb átmérőjűek a közönséges megfázást okozó vírusoknál.
A genetikai adatok azt sugallják, hogy az óriás vírusok diverzek, széleskörűen elterjedtek és bőségesek.
Steven Wilhelm a Tennessee-i Egyetem mikrobiológusa azt nyilatkozta, a genetika nem mond el mindent a vírusok biológiájáról. Nem tudjuk mit vizsgálunk, kit fertőznek, vagy mire lehetnek képesek.
Az új munka változtathat ezen. A csapat transzmissziós elektron mikroszkóppal analizált a Petershamban lévő Harvard Erdőből származó körülbelül fél kilogramm földet, hogy óriás vírusok diverzitásának képgalériáját létrehozzák.
Fischer óvatos, nem nevezi még vírusoknak ezeket a vírus hasonmásokat. A kutatók a részecskéket még csak mikroszkóppal látták, még nem erősítették meg, hogy a potenciális vírusok képesek bizonyos organizmusokat megfertőzni.
Mégis, látva a Fischer csapata által azonosított szerkezeteket, Frederik Schulz Joint Genome Institute intézet mikrobiológusa, azt nyilatkozta, meg van győződve róla, hogy sok ezek közül valódi vírusrészecske.
A tudósok csak azon tűnődnek, hogy az óriás vírusok miért formálhatnak cső alakú, sörtés, vagy teknősszerű függelékeket. Lehet, hogy segítik a vírust, hogy megfertőzzön egy vírusgazdát, vagy talán hogy a környezetben mozogjanak. Bármi is a funkciójuk, Fischer úgy véli még több felfedezetlen különös alak van még. Azt mondja, ha egy maoknyi erdei talaj már ilyen sok különböző vírusrészecskét tartalmaz, világos, hogy ez a virális Mount Everestnek csak a csúcsa.
(Forrás: ScienceNews: https://www.sciencenews.org/)