Az ázsiai tigrisszúnyog, vagy más elnevezéssel a napszúnyog (Aedes albopictus) a rovarok osztályába (Insecta), a kétszárnyúak rendjébe (Diptera) és a szúnyogfélék családjába (Culicidae) tartozó rovarfaj. Az apró rovar Dél-kelet Ázsia trópusi és szubtrópusi vidékein számít őshonos fajnak, azonban az elmúlt egy-két évtizedben az intenzíven növekvő nemzetközi áru- és személyszállítás következményeként az egyik legdrasztikusabban terjedő invazív fajjá vált, ami sajnálatos módon mára már Magyarországon is megvetette a lábát.
A tigrisszúnyog nem önmagában a csípése,
hanem az általa terjesztett kórokozók miatt számít különösen veszélyesnek.
Az ázsiai tigrisszúnyog olyan arbovírusos kórokozók hordozója, mint amilyenek a Nyugat-nílusi vírus, a sárgalázat, az agyvelőgyulladást, a dengue-lázat és a Chikungunya-lázat okozó vírusok. A tigrisszúnyog veszélyességét még tovább növeli, hogy az előzőekben említett kórokozókon kívül számos fonalféreg terjesztője.
Az ázsiai tigrisszúnyogok által terjesztett betegségek közül
több is potenciálisan halálos veszéllyel járó fertőzésnek számít,
mint például a dengue vagy a Chikungunya-láz. Az ázsiai tigrisszúnyog volt a felelős például a Franciaország tengerentúli megyéjének számító La Réunion területén 2005-ben kirobbant tömeges Chikungunya-láz megbetegedésekért, amelyben 266 ezren fertőződtek meg, és 248 vesztették életüket.
A mindössze 2 és 10 milliméter közötti hosszúságú ázsiai tigrisszúnyog a formáját tekintve nagyon hasonló a közönséges háziszúnyoghoz (Culex pipiens). Mégis van egy olyan jellegzetessége, ami alapján könnyen felismerhető, ez pedig a testmintázata. Az ázsiai tigrisszúnyog a közönséges háziszúnyoggal szemben igen feltűnő fekete-fehér mintázattal rendelkezik.
E sajátos csíkozása miatt kapta a tigrisszúnyog elnevezést.
A tigrisszúnyogoknak a lábaik is feketén-fehéren gyűrűzöttek, és a fejüktől egy markáns fehér csík húzódik a torig a rovar hasi oldalán.
A közönséges háziszúnyogokhoz hasonlóan a tigrisszúnyogoknál is csak a nőstények vérszívók. Az ázsiai tigrisszúnyogok ellenállóak a legtöbb rovarirtószerrel szemben, és kitűnően képesek alkalmazkodni az eltérő vízminőséghez,
ezért roppant nehéz a tömeges irtásuk.
A tigrisszúnyogok nappal aktívak, ekkor támadnak az áldozataikra, melegvérű állatokra és emberekre egyaránt. Egyelőre még nincs megfelelően kidolgozott módszer a rohamosan terjedő és veszélyes rovar szervezett és hatékony irtására.
A tigrisszúnyogok által terjesztett betegségek általában magas lázzal, fejfájással, izomfájdalommal és bőrkiütéssel járnak együtt, súlyosabb esetben vérzéses lázat, agyhártya, illetve agyvelőgyulladást, bénulást és halált is okozhat a fertőzés. Az ázsiai tigrisszúnyog a Zika-vírus legfőbb terjesztője, ami mikrokefáliát, azaz kóros kisfejűséget okoz az újszülötteknél.
Az invazív rovart Európa területén eddig elsősorban a mediterrán régió országaiban, Görögországban, Olaszországban, Horvátországban, Spanyolország és Franciaország földközi-tengeri partvidékén azonosították, de Svájcban, sőt Belgiumban is felbukkant már, és Magyarországon is terjedőben van.