"Kutatási eredmények mutatják azt, hogy az emberek általában jobbnak tartják alvásuk minőségét, mint amilyen minőséget az objektívan képvisel.
A szubjektív vélekedés és az alvás minőségét objektívan megmutató tényezők között olykor igen jelentős a szakadék, ami azt is jelenti, sokan nincsenek tudatában annak, hogy rossz minőségű az alvásuk"
- kezdte a JYSK és a Magyar Alvás Szövetség közös sajtórendezvényén megállapításaik ismertetését G. Németh György, a szövetség elnöke. Pedig a jó alvás elengedhetetlen része az általános egészségnek, enélkül többek között hangulati rendellenességek, szívproblémák, elhízás vagy éppen cukorbetegség is felléphet
Október utolsó vasárnapján ismét jön az óraátállítás, ami nem csak azt jelenti, hogy egy órával hamarabb sötétedik, de a téli időszámításra való átállás a szervezetet is megviseli, és az alvásra is hatással van - hívták fel a figyelmet a rendezvényen a szervezők. Nem pusztán közkeletű vélekedés, hanem tudományosan igazolt tény, hogy az óraátállítás megzavarja a szervezet cirkadián ritmusát, és az ebből következő hatásoknak az idős, beteg személyek, valamint a gyermekek vannak igazán kitéve.
A zavar kinél alig érzékelhetően, kinél intentzívebben, de mindenkinél jelentkezik, legalább 2-3 napra mindenkinek szüksége van a visszabillenéshez, de egyéntől függően 2-3 hétig is eltarthat, amíg a szervezet legyűri az átállítás hatásait.
A vállalat és a szakmai szövetség közös tájékoztatójának ugyanakkor csak az egyik aprópja volt a közelgő óraátállás. Október 25-én zárul a brazíliai Rio de Janeiróban a világ legnagyobb, nemzetközi alvásszakmai konferenciája, amelyen 72 ország kétezernél is több, az alvással tudományos igénnyel foglalkozó szakembere találkozik, és többek között friss kutatási, tudományos eredményeket vitatnak meg.
Hogyan alszik a világ? - ez a brazíliai konferencia központi kérdése
A Magyar Alvás Szövetség elnöke a most záruló konferencián bemutatott eredmények alapján a JYSK sajtóeseményén elmondta: nem jól alszik a világ, miközben globális alvásveszteségtől szenved. Erről a 21. századi életmód tehet, aminek gyökeres megváltozása akkorra tehető, amikor a mesterséges világítás betört az életünkbe. "Az életmód megváltozása az alváson mérhető leginkább" - mondta G. Németh György. Elmondta: az elmúlt száz évben 1 órával rövidült az emberek alvási ideje, ami drámainak tekinthető. Az alvás globális átlagos minőségének romlását más adat is mutatja: évente 13-15-tel növekszik azoknak az éjszakáknak a száma, amikor nem valósul meg minőségi alvás, vagy egyenesen alváshiányról beszélhetünk, és ez kifejezett összefüggésben van az éghajlatváltozással, a felmelegedéssel. Dán tudósok pedig azt is kmutatták, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás a század végéig a jelenlegi szinten marad, akkor csak emiatt a körülmény miatt további 50 óra alvásidőt is veszíthetünk évente. A felmelegedés alvásra gyakorolt kedvezőtlen hatása még a melegebb adottságú földrajzi területeken is érezteti hatását. „Az éghajlatváltozás okozta alvásveszteség nem a jövőről szól, hanem a jelenről" - foglalta össze G. Németh György, aki ugyanakkor azt is jelezte: ha esetleges fennálló betegségeket nem tekintünk, az életmódnak és persze az alvás körülményeinek is fontos szerep jut az alvás minőségénél.
A JYSK sajtóbeszélgetésén szó volt a Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató 2020 és 2024 között folyó éves követéses vizsgálatáról is. Ezt a kutatást a magyarországi lakosságra nézve reprezentatív minta alapján folytatják, az adatok legutóbbi elemzése az idén februári adatgyűjtésen alapul.
"Azt, hogy ki hogyan alszik, nem lehet 1-2 éjszaka tapasztalata alapján megállítani. Másfél, de olykor két és fél hónapos intervallumban vizsgálja számos különböző orvosi szakterület képviselője az alvás minőségét, az életmód befolyásoló hatásait is szem ellőtt tartó vizsgálatokkal" - mondta G. Németh Gyögy.
A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség eseményén a kutatási eredmények alapján kiderült:
a magyarok egyrészt nem jól alszanak, másrészt romló tendencia látható az alvásminőségében.
2023-ban a lakosság közel 40 százaléka gondolja úgy magáról, hogy kitűnően vagy inkább jól alszik. Azonban az alvásminőség objektív megítélése szerint mindössze a magyarok 4 százalékának normális az alvásminősége. A lakosság 20 százaléka gondolja úgy, hogy inkább rosszul vagy nagyon rosszul alszik, ez az arány nőtt az előző évhez képest. Az objektív besorolás itt is borúsabb képet fest, a lakosság 60 százaléka a súlyos vagy nagyon súlyos állapotba tartozik alvásminősége szempontjából - nem alvásbeteg, de komoly alvásproblémákkal küzd.
Hétköznap egyébként átlagosan 6,8 órát, míg hétvégén átlagosan 7,6 órát alszanak a magyarok. Az ideális alvásidőt nem könnyű megmondani, egyénenként is sok minden befolyásolja, de szakmai konszenzus szerint napi 8-9 óra alvásra lenne érdemes törekedni.
"Az alvás minőségéről az ébredés árulkodik, vagyis az, hogy képesek vagyunk-e, ahogy mondják, az alvás után pihenten kipattani az ágyból" - mondta G. Németh György, aki szerint ez a bizonyos "kipattanás" az alvás megfelelő minőségére utalhat.
De a JYSK és a Magyar Alvás Szövetség ismertette adatok alapján itt nemigen tartunk.
A magyar felnőtt lakosság negyede kialvatlan.
Ez nem jó, mert sok betegséghez vezethet. Emellett egyre inkább csökken az az életkor, amikor valamilyen problémával átfogó vizsgálat végzésére alkalmas alváslabort keresnek fel - olykor szülők a gyerekekkel. A mostani tizenéveseknél már kimutathatóan alvásproblémát jelent, hogy beleszülettek az elektronikai készülékek mindennapi használatára: az alvás előtt, vagy a paplan alatt tabllezető, telefonját nyomkodó gyereknél lényegében biztosra vehető, hogy alvásproblémáik lesznek - mondta G. Németh György.
Gazdaságilag is előnyösebb lenne a megfelelő alvás
Az életünk nagyjából harmadát töltjük alvással, ezért fontos lenne annak megfelelő minőségének biztosítása. Kimutatható, hogy a jó alvó munkavállalók jobb teljesítményt nyújtanak a munkahelyeiken, mint a problémával alvók - mondta G. Németh György annak kapcsán, hogy a szakmai szövetség vállalatokról, egyes munkakörök betöltőiről is gyűjt alvásadatokat, hogy azok alapján szakmai, gazdasági szempontból releváns ajánlásokat fogalmazzon meg. A szakember elmondta: meglepő lehet, de nem mindig a nehéz fizikai munkát végzők alvásminősége rosszabb, ami viszont rámutat arra, hogy az életmódnak is lényeges szerep jut az alvás minőségében. Egy nagy szépségipari cégnél, irodai, többségükben fiatal, irodai dolgozók között végzett vizsgálatuk szerint ezek a munkavállalók rosszabb alvásminőséggel rendelkeznek, mint egyes bányászok. Az ok a magas teljesítmény(kényszer) is lehet lyen helyzetben.
A kutatásból az is kiderült, hogy a nők sokkal több és súlyosabb alvással kapcsolatos problémával küzdenek mint a férfiak. Ilyen gyakori tünet például a napközbeni álmosság, az éjszakai felébredés, a nehéz visszaalvás, a reggeli fáradt ébredés, ezek a lakosság 60 százalékánál jelentkeznek. Nőtt továbbá a nehezen elalvók száma is, idén ez már a válaszadók 41 százalékára jellemző. Az előző évekhez hasonlóan 43 százalékos azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy csökkent a fizikai és/vagy szellemi teljesítőképességük, de idén volt a legmagasabb, 37 százalékos, a rémálmokkal küzdők aránya.
G. Németh György hozzátette, hogy az elmúlt évek eredményeitől elmaradva,
a lakosság 13 százaléka érzi teljesen kipihentnek magát ébredéskor, míg közel kétharmaduknál előfordul, hogy időnként fáradtnak érzik magukat ébredéskor.
A lakosság negyede nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen érzik magukat kialvatlannak ébredés után.
A sajtóeseményem a JYSK szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az alvást segítő eszközök között fontos szerepe van a hálószoba berendezésének is.
Kevesen gondolnak arra, hogy a rossz alvásuk mögött egy rosszul megválasztott párna, matrac vagy ágyrács is állhat"
– mondta Szilvási Krisztina, a JYSK kommunikációs vezetője.
Annak is fontos szerepe van, hogy milyen takaróval alszunk, milyen meleg vagy éppen milyen nehéz az. A JYSK kiemelt figyelmet fordít az alvásra, a 94 áruházunk mindegyikében van alvásstúdiónk, amelyben a szakembereink segítenek abban, hogy mindenki megtalálja az alvását legjobban támogató terméket.
Illetve működtetünk egy Sleep Academy továbbképzést is, amely célja, hogy kollégáink a legfrissebb tudást adhassák át a vásárlóknak.
– mondta Szilvási Krisztina.
G. Németh György pedig aláhúzta: a Magyar Alvás Szövetség azért választotta stratégiai partneréül a skandináv hátterű céget, mert a vállalatnál megjelenik a törekvés arra, hogy az alvással kapcsolatos tudást átadják vásárlóiknak.
A JYSK-nél az árbevétel nagyjából harmadát jelentik az alváshoz kapcsolódó termékek, a matracokat, párnákat, takarókat pedig leginkább az utolsó negyedévben keresik a vásárlók.
A párnákból a memóriahabos verziók, míg a paplanból a négyévszakos verziók számítanak favoritnak.
Nincs gazdasági érv az óraátállítás mellett
Az alváskutatók között konszenzus van abban, hogy nincs szükség az óraátállításra. 2019-ben már megszületett egy EU-s állásfolgalás erről, azt viszont egyelőre nem tudni, mikor várható annak EU-s szintű kivezetése, és az sem dőlt még el, hogy a téli vagy a nyári időszámításhoz fogunk-e utána igazodni. A döntés a nemzeti kormányok hatáskörében van. Az biztos - emelte ki G. Németh György a téma kapcsán -, hogy a korábbi gazdasági szempontú érvek az óraátállítás mellett már egyáltalán nem érvényesek, nem spórolunk azzal semmit. Ellenben a tudományos konszenzus szerint kedvezőtlen élettani hatások érnek azzal mindenkit.A gerincfájdalmakat és a kényelmes alvást segíti például a matrac kiválasztása is, ehhez pedig fontos, hogy a vásárlás előtt eltöltsön a vásárló egy kis időt a kiállított matracokon a szokásos alvó pozíciójában. Ha ketten alszanak egy matracon, akkor pedig érdemes mind a két félnek végigcsinálnia ezt a folyamatot - mondták el a helyszínen a JYSK szakértői.
Akkor választott ugyanis valaki jó matracot, ha a gerince egyenesen helyezkedik el akkor is, amikor oldalt fekszik.
Az izmok és az ízületek túl nagy nyomásnak vannak kitéve, ha a nem megfelelő keménységű matracot vesz valaki, általánosságban ugyanis a testsúly és a test formája határozza meg, hogy pontosan milyen szilárdságú matracra van szükség. A derékfájás elkerülése érdekében fontos a matrac időszakos cseréje is, érdemes 10 év után váltani. Napjaink jó minőségű matracai ugyanakkor gond nélkül szolgálják tulajdonosukat ennyi ideig, a váltást sokszor nem a matrac mechanikai elhasználódása, hanem ekkor már higiéniai szempontok indokolják.
Cikkünk kiemelt képe illusztráció / forrás: Getty Images/All rights reserved./Adrian Moisei Www.Adrianmoisei.Com