Egy új tanulmány szerint már napi 22 perc testmozgás is csökkentheti a korai halálozás megnövekedett kockázatát, amelyet a mozgásszegény életmód okoz. Legalábbis a vizsgált 50 év felettiek esetében. A kutatócsoport két norvégiai, egy svédországi és egy amerikai tanulmány adatait összesítette.
A vizsgálatokban mintegy 12 ezer 50 éves vagy idősebb ember vett részt, akik hordozható eszközöket viseltek, hogy nyomon követhessük, hogy mennyire aktívak és mennyire folytatnak ülő életmódot a mindennapjaik során
– mondta Emmanuel Stamatakis, a Sydneyi Egyetem fizikai aktivitás, életmód és népegészségügyi professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A résztvevőket legalább két évig követtük nyomon (a medián 5,2 év volt) a 2003-2020 közötti vizsgálati időszakban.
Az elemzések során számos életmódbeli és egészségügyi tényezőt is figyelembe vettek, mint például
az iskolai végzettséget, az alkoholfogyasztást, a dohányzási szokásokat, valamint a szívbetegség, a rák és a cukorbetegség korábbi előfordulását.
Mindezeket az adatokat összekapcsolták a nemzeti halálozási nyilvántartásokkal.
Összesen 805 résztvevő hunyt el a nyomon követési időszak során. A kutatók azt találták, hogy akik naponta több mint 12 órát ültek, azoknál volt a legmagasabb a halálozás kockázata,. Náluk 38 százalékkal bizonyult jelentősebbnek a kockázat, mint azoknál, akik nyolc órát ültek.
Ez azonban csak azoknál a résztvevőknél volt megfigyelhető, akik naponta kevesebb mint 22 perc mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitást végeztek
– mutatott rá Matthew Ahmadi, a Sydneyi Egyetem Orvosi és Egészségügyi Karának posztdoktori kutatója. – Tehát azoknál, akik 22 percnél több testmozgást végeztek, már nem volt jelentősen megnövekedett a kockázat, vagyis általánosságban hasonlóvá vált azokéhoz, akik nyolc órán át ülőmunkát végeztek.
A magasabb napi fizikai aktivitás időtartama következetesen alacsonyabb halálozási kockázattal járt együtt, függetlenül az ülésre fordított teljes időtől.
A kutatócsoport például arról számolt be, hogy napi tíz perc további mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás akár 15 százalékkal is csökkentheti a halálozási kockázatot azoknál, akik naponta kevesebb mint 10,5 órát ültek.
Az erősen mozgásszegénynek tekintett (napi 10,5 óra vagy annál több) személyek esetében további tíz perc akár 35 százalékkal is redukálta a halálozási kockázatot.
A kutatócsoport azt most nem tudta felmérni, hogy a fizikai aktivitás vagy az ülőmunkaidő több hónap vagy év alatt bekövetkező változásai hogyan befolyásolhatják a halálozás kockázatát. A vizsgálatban pedig csak 50 éves és idősebb résztvevők vettek részt, így az eredmények kevésbé alkalmazhatók a fiatalabb korosztályokra. Emellett az országok közötti kulturális és életmódbeli különbségek is befolyásolhatták a tanulmányok közötti adatok mérésének és elemzésének módját.
Végső soron: mivel ez a kutatás megfigyeléseken alapult, a szakemberek nem vonhatnak le biztos következtetéseket az ok-okozati összefüggésekre vonatkozóan.
Az eredményei azonban összhangban vannak a fizikai aktivitás, a mozgásszegény idő és a halálozás közötti kapcsolatot vizsgáló, egyre növekvő számú bizonyítékhoz.
Már a korábbi kutatások is azt mutatták, hogy a magas ülőmunkával töltött idővel járó egészségügyi kockázatokat ellensúlyozhatja a fizikai aktivitás. A jó hír az, hogy még a rövid testmozgásoknak is lehetnek ilyen pozitív hatásai. Ebben a tanulmányban a 22 perces mozgást nem feltétlenül egyszerre végezték el.
Ez az egy személy által egy nap alatt végzett fizikai tevékenység összességét jelentette, és magában foglalta a véletlenszerű testmozgást is, mondjuk a napi rutin részét képező tevékenységeket, például a lépcsőzést.
Számos más, viselhető eszközöket használó tanulmány szintén megállapította, hogy a rövid, nagy intenzitású mindennapi tevékenységek, például a lépcsőmászás vagy az energikus kültéri lakáskarbantartási tevékenységek, például a fűnyírás vagy az ablaktisztítás is csökkenthetik a korai halálozás, valamint a szívbetegségek- és a rák kockázatát.
Úgy tűnik, egy három-öt percig tartó mérsékelt vagy erőteljes aktivitás hasonló előnyökkel jár, mint a tíz percnél hosszabb időszakok, már ami a stroke és a szívroham kockázatát illeti.
Kutatók korábban arra is rámutattak, hogy a hétvégi aktivitás hasonló egészségügyi előnyökkel jár, mint a hétköznapok során végzett testmozgás.
Úgy tűnik, a fizikai aktivitás és az ülőmunkaidő csökkentése a kognitív egészségre is jótékony hatással van. Az olyan rutinok, mint az asztalnál végzett munka, könnyen elősegíthetik az ülő életmódot, amelyen nehéz lehet változtatni. Ám
ha egy-egy rövid aktivitást beiktatunk a napunkba, az jelentősen javíthatja egészségünket és meghosszabbíthatja az életünket.
Legyen szó tehát akár egy gyors sétáról ebédidőben, lépcsőzésről vagy egy rövid otthoni edzésről, az új tanulmány szerint minden perc számít.