Így élesztik újjá az élővilágot a Mura, Dráva és Duna mentén

Az Ó-Drávához hsonló holtágak újjáélesztése visszaadhatja a természetes élőhelyeket

A Duna-Dráva Nemzeti Park mai tájékoztatása szerint elindult az új LIFE RESTORE for MDD névre hallgató projekt a Mura, Dráva és Duna mentén – azon az összefüggő védett területen Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában, ahol a világ első, öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma található.

Élőhely-helyreállításokat végeznek

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság mai hírlevele szerint öt országban 17 intézmény, köztük a természetvédelmi, vízügyi és erdészeti kezelő szervezetek és regionális közigazgatási szervek, valamint egyetemek és civil szervezetek a WWF Ausztria vezetésével közösen dolgoznak a folyóvízi ökoszisztémák és ártéri erdők természeti állapotának helyreállításán a három folyó mentén, az „Európa Amazonasaként" emlegetett területen.

A projekt keretében a következő öt év során a 17 partnerszervezet közt megoszló költségvetésből 29 folyó menti helyszínen végeznek el szakemberek élőhely-helyreállításokat

– tájékoztattak a szakemberek. – A cél 2472 hektár ártéri erdő kialakítása és állapotának javítása, 54 230 méternyi mellékág visszacsatolása, holtágrehabilitációs beavatkozások és 966 000 köbméter hordalék szétterítése új kavics- és homokpadok létrehozására.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe már meghaladja a 943 ezer hektárt Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park

Hozzátették: ezek az akciók nemcsak értékes élőhelyeket biztosítanak a ritka hal- és madárfajok számára, hanem egészségesebb és a szárazsággal szemben ellenállóbb ártéri erdőket hoznak létre.

A Mura, Dráva és Duna kiterjedt ártéri erdei az egész Duna-medencében a legnagyobbak, így menedéket nyújtanak a kontinentális Európa legnagyobb fészkelő rétisas-állományának, valamint a veszélyeztetett fekete gólyának is.

A szakemberek szerint ezek a folyók komplex ökoszisztémái kavics- és homokpadjaikkal, szigeteikkel, holtágaikkal és dús rétjeikkel hihetetlenül gazdag biodiverzitásnak adnak otthont. Emellett évente több mint 250 000 vándormadár megállóhelyeként is szolgálnak.

A jól megőrzött ártereknek kulcsszerepük van a tiszta ivóvíz biztosításában és a klímaváltozás következtében egyre növekvő árvizekkel szembeni védekezésben is.

Ahogy fogalmaztak, sajnos a folyómedrek korábbi helytelen kezelése, az ártéri erdők túlzott használata és az inváziós fajok terjedése folyamatos fenyegetést jelent ezekre a kulcsfontosságú ökoszisztémákra és az általuk támogatott helyi közösségekre.

Kulcsfontosságú az ökoszisztémák helyreállítása is

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szerint a LIFE RESTORE for MDD projekt fontos kiegészítése az Európai Zöld Megállapodásnak, valamint az EU Biodiverzitás Stratégia 2030 és a Természet helyreállításáról szóló EU-rendelet végrehajtásának is lényeges eleme.

Emellett jó nemzetközi példa arra, hogy öt ország hogyan tud együtt dolgozni

a kulcsfontosságú ökoszisztémák helyreállítása érdekében úgy, hogy a természet és az emberek is jól járjanak.

Az Ó-Drávához hsonló holtágak újjáélesztése visszaadhatja a természetes élőhelyeket Forrás: Kúsz Sándor

A magyarországi folyószakaszokon összesen 7 helyszínen valósítanak meg élőhely-helyreállítást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó Mura-menti Tájvédelmi Körzetben és a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

– emelte ki Barina Zoltán, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. – A horvát oldalon és a felsőbb szakaszokon induló beavatkozásokkal együtt ezek mind jelentősen hozzájárulnak a régió fejlődéséhez és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

A Mura, Dráva és Duna mentén 700 kilométeren, 930 ezer hektáron elterülő, UNESCO által kihirdetett bioszféra-rezervátum létrejötte fontos mérföldkő volt a határokon átnyúló természetvédelemben.

A LIFE RESTORE for MDD projekt ezt az együttműködést szeretné a következő szintre emelni, megmutatva, hogy a nagy léptékű természet-helyreállítási kezdeményezések hatékony válaszokat tudnak adni

olyan globális kihívásokra, mint az élőhely-degradáció, a klímaváltozás vagy a biodiverzitás csökkenése.