A Dán Műszaki Egyetem kutatói által vezetett csapat huszonkilenc önkéntes alvását elemezte, akik a saját hálószobájukban lévő ventilátorok segítségével változtatták a levegő ciklikus áramlásának sebességét éjszaka.
Az alacsony, a mérsékelt és a magas szellőzési sebességet egy olyan alaphéttel hasonlították össze, ahol nem változtattak a résztvevők aktuális szokásain.
Ahogy nőtt a szellőztetés üteme, úgy nőtt az alvás minősége és csökkent az éjszakai ébredések száma.
Az objektíven mért alvásminőség javult, amikor a ventilátor sebességének növelésével növelték a szellőzés mértékét
– mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Az alvásminőséget csuklón viselt nyomkövetővel mérték, de a tudósok számos további mérést is végeztek. Minden egyes szellőzési beállításnál feljegyezték a szén-dioxid (CO2) koncentrációt, a páratartalmat, a szálló por (PM) szintjét és a hőmérsékletet.
Ahogy az várható volt, a szellőztetési sebesség jelentős hatással volt a szén-dioxid- és a szálló por -szintre, a kisebb szellőztetés mindkét esetben magasabb koncentrációt jelentett.
A csapat azt is észrevette, hogy a magasabb szellőzési sebesség csökkentette a hálószobák páratartalmát.
Bár korábbi kutatások összefüggésbe hozták a rossz szellőzést és a gyenge kognitív teljesítményt, ez a vizsgálat nem mutatott különbséget a kognitív képességekben reggel, amikor a szobákban a szellőzési sebességet éjszakára beállították – valószínűleg azért, mert a CO2-szint egy bizonyos küszöbérték alatt maradt.
A kutatók további kísérleteket terveznek, amelyekben közelebbről megvizsgálnák az olyan tényezők, mint a szén-dioxid-koncentráció és a páratartalom közötti kapcsolatot, hogy azok hogyan befolyásolják az alvás minőségét. A Science of the Total Environment tudományos szaklapban publikált eredmények azonban azt sugallják, hogy
egy jól szellőztetett szoba jobb alvást is jelent – bármi is legyen ennek a pontos, mögöttes oka.
A korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a jobb szellőzést a megfelelőbb minőségű alvással, de ebben a konkrét vizsgálatban a szakemberek a saját ágyukban akarták megfigyelni az embereket, és a résztvevők tudta nélkül – távirányítással – változtatni a szellőzés körülményeit.
Ez a valós környezet egy kicsit nagyobb hangsúlyt adhat a tanulmánynak, bár vannak saját korlátai is; többek között a résztvevők viszonylag kis száma.
A kutatók most azt remélik, hogy a jövőben nagyobb létszámú csoportokon is végezhetnek hasonló kísérleteket, de addig is van egy jótanácsuk: ha felébredünk éjszaka, érdemes lehet saját kísérleteket végezni arra vonatkozóan, hogyan növeljük a szellőzést a hálószobánkban.